Barrot a Sud Radio francia rádiónak adott interjúban elmondta, hogy a katonai beavatkozás lehetősége már szóba került a dán kormánnyal, de egyelőre Dánia nem kíván élni ezzel az opcióval. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy amennyiben szükséges, Franciaország és Európa készen áll megvédeni a szuverén határokat.
Fotó: AFP
Dánia csúcsra pörgeti a diplomáciát
A bejelentés egybeesik a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen diplomáciai körútjával, amely során Berlinben Olaf Scholz német kancellárral, Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel, majd Brüsszelben a NATO főtitkárával, Mark Ruttéval egyeztetett. A cél az európai támogatás megszerzése az egyre feszültebbé váló helyzet kezelésére.
Trump az elmúlt hetekben többször is utalt arra, hogy „minden eszközt mérlegelnek” Grönland megszerzésére, akár gazdasági nyomás, akár katonai fellépés révén. Az Egyesült Államok már jelenleg is rendelkezik katonai bázisokkal a térségben, de a sziget védelme hivatalosan Dánia felelőssége. Bár Frederiksen egyelőre kizárta a közvetlen katonai fenyegetést, az EU védelmi bizottságának vezetője, Robert Brieger tábornok szombaton nem vetette el az európai csapatok állomásoztatásának lehetőségét a területen.
Franciaország kész fellépni az amerikaiak ellen
A feszültség abból fakad, hogy Grönland rendkívül gazdag ritkaföldfémekben, aranyban, grafitban, lítiumban és urániumban, amely stratégiai fontosságúvá teszi mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió számára. Emellett a térség katonai jelentősége is egyre növekszik, ahogy az Északi-sarkvidék a geopolitikai versengés középpontjába kerül.
A francia külügyminiszter kijelentése, miszerint „ha Dánia segítséget kér, Franciaország ott lesz”, újabb lépést jelenthet az EU és az Egyesült Államok közötti ellentét fokozódásában. Az amerikai elnök legutóbbi kijelentései szerint „Grönlandot megszerezzük”, ami még több nyugtalanságot okoz Brüsszelben.
Azt azonban nem tudni, hogy Franciaország a meggyengült külpolitikai renoméjának helyreállítása érdekében teszi ezeket a merész kijelentéseket, vagy tényleg komolyan gondolja. Franciaország az elmúlt időszakban több kudarcot is elszenvedett a nemzetközi színtéren. 2023-ban a franciák elvesztették befolyásukat volt gyarmatuk, Niger felett, de az afrikai érdekszférájuk maradéka is egyre ingatagabb lábakon áll. Nemrég járta be a világsajtót az a hír is, hogy a Franciaországban képzett, francia csúcstechnológiával felszerelt ukrán Kijevi Anna Dandár már azelőtt harcképtelenné vált, hogy kiért volna a frontra, mivel a katonák java dezertált belőle. Az ilyen, és ehhez hasonló kudarcok azt a benyomást keltik, hogy Franciaország nem képes számottevő erőkifejtésre külföldön, így a Párizsból érkező fenyegetések aligha állítják meg Trump elnököt tervei véghezvitelében.
Borítókép: Repülők a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó fedélzetén (Fotó: AFP)
