Geopolitikai zűrzavart okozna Ukrajna uniós csatlakozása

Ukrajna felvétele erősen kiélezné a feszültségeket az Európai Unión belül, a közösség hatalmi központja keletre tolódhatna. De a többi felvételre váró állam számára sem lenne jó üzenet, hogy Ukrajnának nem kellene teljesítenie a szokásos kritériumokat. Cikksorozatunk befejező részéből az is kiderül, hogy NATO-tagságra egyelőre semmi esélye északkeleti szomszédunknak. Ez a jelenleg zajló háború miatt is kizárt, de a külföldről katonai segítségként odaszállított fegyverarzenál további sorsa szintén komoly bizonytalansági tényezőt jelentene.

Az Ukrán Szárazföldi Erők 33. különálló gépesített dandárjának harckocsizói egy Leopard 2A4 harckocsin ismeretlen helyen Ukrajnában Fotó: Genya Savilov Forrás: AFP

Ehhez hozzá kell tenni, hogy egyre több európai államban – köztük Németországban, Olaszországban, Ausztriában és Csehországban – a polgárok áldozatvállalási hajlandósága kimerülőben van, még az ukrán újjáépítéssel kapcsolatban is. Az adakozási kedv apadásának az az oka, hogy az európai gazdaság jelenleg finoman szólva sincs felfutó ágban, évtizedes kitekintésben a versenytársakhoz képest visszaesés tapasztalható.

Elérhetetlen NATO-tagság

Ugyancsak alapvető problémát jelenthet, hogy Ukrajna jó ideig nem számolhat NATO-tagsággal, így az uniótól várna biztonsági garanciákat. Az uniós jog vonatkozó passzusa szerint „a tagállamok valamelyikének területe elleni fegyveres támadás esetén a többi tagállam – az Egyesült Nemzetek alapokmányának 51. cikkével összhangban – köteles minden rendelkezésére álló segítséget és támogatást megadni ennek az államnak”. Ennek értelmezése feltehetően éles vitákat váltana ki, hiszen az idézett részt időnként a NATO-szerződés 5. cikkelyének kollektív védelmi kötelezettségéhez hasonlítják – ahogy ezt tette például a cikksorozatunk egyik korábbi részében (https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/01/ukrajna-csatlakozasa-kiforditana-a-sarkabol-az-europai-uniot) említett baden- württembergi politikai akadémia is. Mindez adott esetben azt is jelenthetné, hogy az EU egésze belesodródhatna az orosz–ukrán háborúba.

Amennyiben rendeződne az orosz–ukrán konfliktus és napirendre kerülhetne Ukrajna NATO-tagsága, Törökország vélhetően akkor is blokkolná azt. Az út az ország csatlakozása előtt a katonai szövetséghez feltehetően csak akkor nyílhatna meg, ha Oroszország meggyengülne és politikai hatalomváltás következne be. Amikor 2008-ban először felmerült Ukrajna NATO-csatlakozása, akkor ennek sokkal több realitása volt, mint napjainkban.

De mi lesz a fegyverekkel?

További fontos biztonságpolitikai kérdés, hogy mi történik majd azzal a mérhetetlen sok fegyverrel (köztük HIMARS rakétákkal, Abrams tankokkal, Leopard páncélosokkal), amelyek az ukrán hadsereghez kerültek az elmúlt években. Az eszközök, a kiképzésben nyújtott nyugati segítség, valamint a háborús tapasztalatok következtében az ukrán válhat Európa egyik legerősebb hadseregévé, megelőzve Lengyelországot is, ez pedig geopolitikailag teljesen felborítaná a régiót. Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének fontos terve volt az európai hadseregek harmonizálása, ám Ukrajna uniós csatlakozása ezt is jelentősen megnehezítené. Nem is beszélve arról, hogy vélhetően bűnözői csoportok kezébe is nagy számú fegyver került Ukrajnában, ami – akár csatlakozik az ország, akár nem – nagyon komoly közbiztonsági, határvédelmi kihívások elé állítja az EU-t.

Összecsap a realitás és a politika

Cikksorozatunk legfontosabb megállapításait összefoglalva kijelenthető, hogy Ukrajna korántsem áll készen az EU-tagságra. A demokratikus intézmények bizonytalan helyzete, a jogállamiság hiányosságai, valamint az igazságszolgáltatást is átható korrupció csak egy része azoknak a körülményeknek, amelyek miatt elvben nem reális Ukrajna felvételéről beszélni (https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/01/semmi-realitasa-ukrajna-unios-csatlakozasanak). Az ország gazdasága romokban, teljesítménye töredéke az EU-s átlagnak, ráadásul Ukrajna területén még mindig háború dúl, emiatt a pusztítás mértékét, egyúttal a helyreállítás költségét is csak nagyon nagy vonalakban lehet megbecsülni. Az bizonyos, hogy eurószázmilliárdokról lehet szó.(https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/01/igy-verne-szet-az-unio-mezogazdasagat-ukrajna-felvetele). Mindezek mellett Ukrajna felvételét jelenleg az is irreálissá teszi, hogy nem lehet megmondani, az ukrán kormány pontosan mekkora területen gyakorolja a hatalmat és mennyi lakos felett.

Az Európai Bizottság azonban ezeket a szempontokat Ukrajna esetében – és a jelek szerint csak ott – mégis figyelmen kívül hagyja, és számos feltétel teljesítésétől eltekintve gyorsítópályán engedne utat a csatlakozásnak. Ukrajna felvétele egyrészt kiélezhetné a feszültséget a tagságra régóta váró balkáni államokkal, de teljesen felborítaná az unió belső szavazati arányokat is. Ukrajna akkora befolyást szerezhetne a közösség döntéseire, mint például Lengyelország. Ezzel keletre tolódna az unió hatalmi súlypontja, ami már a közösség tagjai közötti konfliktus forrása lehetne.

A legnagyobb vitákra mégis annak kapcsán lehetne számítani, hogy átalakulna az uniós támogatási rendszer: Ukrajna vonná el a források jelentős részét, ami komoly csapás lenne például a többi tagállam mezőgazdaságának.