Teljesen kiszámíthatatlanná tenné az Európai Unió bővítési folyamatait, ha az Európai Bizottság álláspontjának megfelelően geopolitikai szempontokat vennének figyelembe Ukrajna csatlakozásánál. Ugyanis míg például a már hosszabb ideje tagjelölti státusban lévő balkáni államokban – Montenegróban, Szerbiában, Észak-Macedóniában, Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában, valamint Albániában – jelentős modernizációs folyamatok zajlottak, Ukrajnában ez nem ment végbe, inkább visszalépés történt. Mégis, míg előbbi országokat politikai okokból hátrébb sorolják, utóbbit előléptetik a csatlakozási folyamatokban. Jó tudni: ha a hat balkáni ország teljesíti a rájuk szabott rendkívül szigorú növekedési feltételeket, összesen kétmilliárd euró vissza nem térítendő támogatást és négymilliárd euró kedvezményes hitelt kaphat, miközben Ukrajna csupán másfél év alatt 82 milliárd euróhoz jutott. A különbség azzal együtt is nyilvánvaló, hogy Ukrajna háborúban áll.
Nyitás Keletre, de nem úgy
Emellett Ukrajna uniós tagsága elkerülhetetlenül keletre mozdítaná az EU hatalmi súlypontját. Amint azt a Politico egy átfogó elemzésben megállapította, az orosz támadás óta a keleti, különösen a lengyel és a balti álláspontok korábban sosem látott mértékben határozták meg az unió irányvonalát, ezt pedig csak fokozná Kijev csatlakozása. Kai-Olaf Lang, a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet vezető kutatója is úgy véli, hogy Ukrajna tagságával folytatódna az EU-ban tapasztalható keleti irányú eltolódás folyamata, ami pedig növelné a feszültséget a szövetségen belül.
Elkedvetlenedőben az EU vezető hatalmai
Szintén fontos körülmény, hogy a nagyobb, meghatározó EU-országokban megosztó téma Ukrajna csatlakozása. Németországban például a pártszimpátiájuk alapján döntik el az emberek, hogy mit gondolnak Ukrajna csatlakozásáról és Dániában sem teljesen egyértelmű a lakosság hozzáállása. Franciaországban, Spanyolországban és Hollandiában pedig már korábban bebizonyosodott, hogy a bővítés általában véve népszerűtlen ügy. Azokban az államokban, ahol a háború kitörése csökkentette a társadalom ellenérzését Ukrajna csatlakozásával szemben, a fegyveres harcok végével az emberek többsége feltehetően újból ellenzi majd, hogy a rendkívül elmaradott ország a más tagállamokra nézve kötelező feltételek teljesítése nélkül váljon az EU tagjává.