„Az IDF határozatlan ideig a Hermon csúcsán és a biztonsági zónában marad, hogy garantálja a Golán-fennsík és az északi települések biztonságát, valamint minden izraeli állampolgár védelmét” – jelentette ki Katz. Hangsúlyozta, hogy Izrael nem engedi ellenséges erők megtelepedését a térségben, és nem akar másokra támaszkodni saját biztonságának garantálásában.
Fotó: AFP
Izrael tartósan jelen lesz a zónában
A szíriai Asszad-rezsim tavaly decemberi bukását követően Izrael azonnal lépett, hogy katonailag megerősítse a határ menti térséget. Az izraeli hadsereg a Hermon-hegy szíriai oldalán előretolt állásokat épített ki, amelyeket hivatalosan „ideiglenes” létesítményeknek neveznek. Az IDF fűtött barakkokat, egészségügyi létesítményeket, generátorokat és egyéb felszereléseket biztosított a katonáinak a kemény téli időjárás ellen. Bár Izrael korábban azt állította, hogy a szíriai pufferzóna elfoglalása átmeneti lépés a hatalmi vákuum kihasználására, most úgy tűnik, hogy ez a jelenlét hosszú távú lesz.
A szíriai vezetés, élén Ahmad al-Sharaa-al, az új de facto államfővel, nyugalomra intette Izraelt, és biztosította, hogy a rezsimváltás után nem fogja fenyegetni az izraeli területeket. Sharaa azt is kijelentette, hogy Irán és a Hezbollah támogatásával működő milíciák jelenléte megszűnt Szíriában, ezért Izraelnek nincs legitim indoka a térségben maradni.
Nemzetközi reakciók az izraeli műveletekre
Az izraeli csapatmozgások nemzetközi figyelmet is kiváltottak. A BBC műholdképei szerint az IDF új katonai infrastruktúrát épített a demilitarizált pufferzónán belül, amely elvileg az 1974-es tűzszüneti megállapodás értelmében tiltott terület az izraeli hadsereg számára. A képek január eleje óta mutatnak új építkezéseket, beleértve őrtornyokat és egy új egy kilométer hosszú utat, amely az izraeli fennhatóságú területre vezet.
Katar is felszólította Izraelt a visszavonulásra. Mohammed bin Abdulrahman bin Jassim Al Thani, Katar miniszterelnöke damaszkuszi látogatásán követelte, hogy az IDF haladéktalanul vonuljon ki a térségből. Sharaa szintén úgy nyilatkozott, hogy az ENSZ-nek kellene átvennie az ellenőrzést a zónában, és kijelentette, hogy az izraeli jelenlétnek nincs jogalapja.
Izraelnek komoly stratégiai érdekei vannak a térségben
Izrael régóta kulcsfontosságú ütközőzónaként tekint a Golán-fennsík és a szíriai határ közötti térségre, amelyet korábban iráni befolyás alatt álló csoportok fenyegettek. Bár az Asszad-rezsim bukása csökkentette az iráni milíciák jelenlétét, Tel-Aviv attól tart, hogy a hatalmi űr újabb iszlamista fegyveres csoportok megjelenéséhez vezethet. Izrael további célja, hogy a drúz közösségekkel is kapcsolatot építsen ki Dél-Szíriában, mivel az országban élő vallási kisebbség szoros kapcsolatban áll az izraeli hittestvéreikkel. A konfliktus diplomáciai rendezése azonban továbbra is kérdéses, mivel Izrael és Szíria formálisan továbbra is hadban áll, és a régió politikai helyzete gyorsan változhat.
Kilátások
Az izraeli csapatok tartós jelenléte a szír pufferzónában feszültségeket gerjeszthet a térségben, különösen ha a szíriai kormányzat és annak arab szövetségesei továbbra is követelik a kivonulást. A katonai beavatkozás kockázatot jelent, hiszen Irán és a Hezbollah is aktívan figyeli az eseményeket, és a konfliktus könnyen eszkalálódhat. Miközben az új szíriai vezetés próbálja megszilárdítani hatalmát és stabilizálni az országot, Izrael nem hajlandó kockáztatni saját biztonságát, és a jelenlegi helyzet alapján nem valószínű, hogy hamarosan visszavonul a térségből.
Borítókép: Netanjahu elnök a Hermon-hegyen (Fotó: AFP)
