A soros magyar elnökségről szóló konferencia második kerekasztal-beszélgetése Kihívások és válaszok címmel zajlott, ahol a magyar elnökség legfontosabb kihívásait és az ezekre adott válaszokat vitatták meg a szakértők. A panelben Hankó Balázs miniszter, G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, valamint Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója osztották meg tapasztalataikat és véleményüket, miközben Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója moderálta a beszélgetést.
A beszélgetés során a résztvevők hangsúlyozták, hogy a magyar elnökség sikerének kulcsa a stabilitás és a politikai akarat volt. Hankó Balázs miniszter arról beszélt, hogy az uniós politikában való aktív részvétel és a magyar érdekek képviselete elengedhetetlen a sikerhez.
A magyar elnökség nemcsak azt tűzte ki célul, hogy sikeresen vezesse az EU-t, hanem azt is, hogy a nemzeti érdekeket hatékonyan képviselje a nagyobb uniós döntéshozatali mechanizmusokban
– fogalmazott.
Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió működése nem mindig a kiemelkedésről szól, hanem inkább arról, hogy a rendszer stabilan működjön.
Mindig meg kell találni a működési egyensúlyt. Az uniós rendszernek nem mindig a nagy eredményekről kell beszélnie, hanem arról, hogy hogyan tudunk együttműködni és működtetni ezt a komplex rendszert
– emelte ki Szájer József.
A kerekasztal-beszélgetés egy fontos nemzeti érdekhez is eljutott: a schengeni bővítéshez, különösen Románia és Bulgária csatlakozásához. Szájer József rámutatott, hogy ez a kérdés hosszú ideje megoldatlan probléma volt, és a magyar elnökség célja az volt, hogy elősegítse a két ország schengeni csatlakozását.
A magyar elnökség eredményeként végre sikerült elérni, hogy a román és bolgár csatlakozási folyamat előrébb lépjen. Ez nemcsak magyar, hanem európai érdek is, hiszen a szabad mozgás alapvető jog az uniós polgárok számára
– mondta Szájer József.
A kerekasztal-beszélgetés másik központi témája a szakképzés és a felsőoktatás szerepe volt, különösen az európai gazdasági versenyképesség fenntartásában. A beszélgetés kitért az oktatás jövőjére is, különösen a felsőoktatás változó szerepéről a XXI. században. G. Fodor Gábor politológus rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia és a kiterjesztett valóság olyan új kihívásokat hoznak, amelyekre a magyar oktatási rendszernek reagálnia kell.
Ha nem tudunk reagálni ezekre a változásokra, akkor a jövő oktatásának, különösen a felsőoktatásnak, komoly problémákkal kell szembenéznie
– mondta G. Fodor Gábor.
Összességében a kerekasztal-beszélgetés rávilágított arra, hogy a magyar elnökség alatt az ország nemcsak fontos politikai és gazdasági kihívásokkal szembesült, hanem sikeresen navigált is a nemzetközi politikai térben, elősegítve az unió jövőjét és a magyar érdekek érvényesülését.
Borítókép: Fekete Rajmund moderátor, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója (b-j) a Kihívások és válaszok című kerekasztal-beszélgetésen a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium Sikeres magyar elnökség 2024 – Esély az Európai Uniónak című budapesti konferenciáján 2025. január 20-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
