Mit jelent a nukleáris fenyegetés Oroszország részéről?

A hétvégi meglepetésszerű ukrán dróntámadások nyomán ismét felerősödtek a világháborús aggodalmak, miközben Oroszország tavaly frissített nukleáris doktrínája többet enged. Hol húzódik a vörös vonal, és közelebb kerültünk-e egy globális konfliktushoz?

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nukleáris fenyegetés közepette Fotó: Mikhail Klimentyev Forrás: AFP

A nagyszabású dróntámadásokban 41 orosz repülőgép – köztük nukleáris képességű TU–95-ös és Tu–22-es stratégiai bombázó – semmisült meg, amelyet az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) készített elő több hónap alatt, írja az Economic Times.

A Moszkva számára húsba vágó ukrán támadás után kialakult helyzet rendkívül közel kerülhet a kritikus ponthoz. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint Putyin ezután kénytelen mérlegelni az aszimmetrikus válaszlépés lehetőségét.

Május elején Putyin még azt mondta: „Nem volt szükség a (nukleáris) fegyvereknek a bevetésére… és remélem, hogy nem is lesz rájuk szükség.” 

2024 novemberében Putyin azonban aláírta az orosz nukleáris doktrína átdolgozott változatát, amely részletezi azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik számára Moszkva atomfegyver-arzenáljának – amely a világ legnagyobbjának számít – a használatát.

A megújult doktrína ugyanis lehetőséget ad az orosz elnöknek akár egy nukleáris hatalom által támogatott hagyományos támadás esetén is, amely az orosz repülőgépbázisok ellen elkövetett ukrán támadás is lehetett. Sajtóértesülések szerint az ukrán akció ugyanis hadászati szempontból túl bonyolult volt ahhoz, hogy az SZBU egyedül véghez vigye, írta lapunk korábban. A német és a francia hírszerzés sok támogatást nyújtott Ukrajnának, de a brit hírszerzés, nevezetesen az MI6 volt az SZBU-t segítő főszereplő, amikor az Oroszország elleni támadásokról volt szó.

Mit tartalmaz az orosz atomdoktrína?

A 2024 novemberében frissített orosz atomdoktrína értelemben egy ilyen esetben nukleáris csapást lehet mérni a támadó félre. Az orosz nukleáris doktrína több olyan katonai fenyegetést sorol fel, amelyekre Oroszország nukleáris visszatartó erővel válaszolhat. 

Két kulcsfontosságú változás kiemelkedik:

• Közös támadás: A nem nukleáris államok által végrehajtott, de nukleáris államok által támogatott agressziót a jövőben Oroszország elleni közös támadásként fogják kezelni. 
• Tömeges légitámadás: Egy külföldi hatalom tömeges légitámadása, amely átlépi az orosz határokat, nukleáris megtorlást válthat ki.

A módosított atomdoktrína tavaly novemberi bejelentése világos üzenetet küldött a nemzetközi közösségnek: Oroszország kész minden eszközt bevetni a nemzeti érdekeinek védelmében, és a megnövekedett fenyegetésekre nukleáris visszatartó erővel válaszolhat.

Medvegyev is üzent

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese korábban a közösségi oldalán üzent Ukrajnának és nyugati szövetségeseinek.

Ha a katonai támogatás folytatódik Ukrajnának, a pufferzóna így néz majd ki.

If military aid to the Banderite regime continues, the buffer zone could look like this: pic.twitter.com/0ueLOTeJaH

— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) May 25, 2025

Medvegyev a Kijevet támogató Nagy-Britanniának is üzent:

Bizonyos körülmények között az ilyesmire nem csak Kijevnek repül a válasz. És nem csak hagyományos robbanóanyagokkal, hanem speciális lőszerekkel is. És az ilyen támadásokra adott válasz kidolgozását célozzák a tervezett gyakorlatok. És ezt még őfelsége nem teljesen művelt idiótáinak is fel kellene ismerniük

– reagált arra, hogy Ukrajnának joga van a britek által szállított fegyverekkel támadni Oroszországot, akár annak a saját területén is.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nukleáris fenyegetés közepette (Fotó: AFP/Mikhail Klimentyev)