Június 1-jén Ukrajna jelentős csapást mért öt oroszországi légibázisra. Egyes vélemények szerint azonban ezen támadások célja nem annyira katonai hatás, mint inkább politikai provokáció volt.
Ukrajna azt állította, hogy mintegy 40 orosz repülőgépet, köztük nukleáris képességű TU–95-ös és Tu–22-es stratégiai bombázókat pusztított el a vasárnapi nagyszabású dróntámadásokban, amelyet az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) készített elő több hónap alatt, írja az Economic Times.
Egyes források szerint a kialakult helyzet rendkívül közel kerülhet a kritikus ponthoz. Putyin az ukrán támadás után kénytelen mérlegelni az aszimmetrikus válaszlépés lehetőségét. Korábban írtuk, hogy a nukleáris töltetek hordozására is alkalmas repülőket befogadó repülőterek támadása megsértette a nukleáris triád pontját. Az orosz atomdoktrína értelemben egy ilyen esetben nukleáris csapást lehet mérni a támadó félre.
Május 4-én Putyin még azt mondta:
Nem volt szükség ezeknek a (nukleáris) fegyvereknek a bevetésére… és remélem, hogy nem is lesz rájuk szükség. Elég erővel és eszközzel rendelkezünk ahhoz, hogy azt, amit 2022-ben elkezdtünk, logikus lezárásra vigyük, az Oroszország által megkövetelt eredménnyel.
2024 novemberében Putyin aláírta az orosz nukleáris doktrína átdolgozott változatát, amelyben részletezte azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik számára Moszkva atomfegyver-arzenáljának – a világ legnagyobbjának – a használatát.
A megújult doktrína lejjebb tette a lécet, és lehetőséget ad neki akár egy nukleáris hatalom által támogatott hagyományos támadás esetén is.
Putyin orosz források szerint a napokban találkozik a kormány tagjaival, és ülésezik a Biztonsági Tanács is a támadás és az arra való esetleges válaszlépés kapcsán.
Ezek nagyon nagy értékű katonai célpontok, ahol nagy értékű repülőgépeket tároltak, amik nukleáris fegyverek hordozására is képesek, azonban a legérzékenyebb inkább az, hogy ezek nagyon nagy hatótávolságú, nagy teljesítményű és nagy súlyok hordozására képes repülőgépek és ráadásul pótolhatatlanok, mert ezeket már jó néhány éve nem gyártják
– mondta a Magyar Nemzetnek Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.
Amit az ukránok ebben a meglepetésszerű dróntámadásban szétromboltak, azt nem fogják tudni pótolni, tette hozzá a szakértő.
Gyarmati István arról is beszélt, hogy ekkora hatótávolságú rakétájuk nincsen az ukránoknak. Irkutszk több mint négyezer kilométerre van Ukrajnától, ehhez interkontinentális rakéta kellene, vagy ami most is történt, hogy a közelből teherautókról indíthatták a drónokat,
Ezeket a kisebb hatótávolságú drónokat bármennyire is készenlétben állnak, de nehezen lehet lelőni, és mint láttuk nem is sikerült az orosz légvédelemnek
– tette hozzá.
Egy másik biztonságpolitikai szakértő szerint nemcsak fájó, hogy stratégiai bombázók semmisültek meg, de az is meglepő, hogy egy távoli bázison képesek az ukránok ilyen műveletet végrehajtani.
Ez sem a titkosszolgálatoknak, sem a hadseregnek nem egy jó pont
– hangsúlyozta Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.
Úgy tűnik, hogy az ukránoknak számos alvósejtje és pozíciója lehet Oroszországon belül, amit nem az elmúlt hónapokban építettek ki, hanem sokkal hamarabb
– tette hozzá.
– Az orosz válaszcsapás nem marad el, és várhatóan kemény lesz, esetleg Oresnyik rakétával, katonai vagy akár kormányzati célpontok ellen, összegezte a szakértő.
Egyes sajtóértesülések szerint a mostani akció technológiai és logisztikai szempontból egyértelműen túl bonyolult volt ahhoz, hogy az SZBU egyedül véghezvigye, írta meg lapunk korábban.
A német és a francia hírszerzés sok támogatást nyújtott Ukrajnának, de a brit hírszerzés, nevezetesen az MI6 volt az SZBU-t segítő főszereplő, amikor az Oroszország elleni támadásokról volt szó.
Orosz–ukrán háború
