Június 1-jén Ukrajna jelentős csapást mért öt oroszországi légibázisra. Egyes vélemények szerint azonban ezen támadások célja nem annyira katonai hatás, mint inkább politikai provokáció volt.
Ukrajna azt állította, hogy mintegy 40 orosz repülőgépet, köztük nukleáris képességű TU–95-ös és Tu–22-es stratégiai bombázókat pusztított el a vasárnapi nagyszabású dróntámadásokban, amelyet az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) készített elő több hónap alatt, írja az Economic Times.
Egyes források szerint a kialakult helyzet rendkívül közel kerülhet a kritikus ponthoz. Putyin az ukrán támadás után kénytelen mérlegelni az aszimmetrikus válaszlépés lehetőségét. Korábban írtuk, hogy a nukleáris töltetek hordozására is alkalmas repülőket befogadó repülőterek támadása megsértette a nukleáris triád pontját. Az orosz atomdoktrína értelemben egy ilyen esetben nukleáris csapást lehet mérni a támadó félre.
Május 4-én Putyin még azt mondta:
Nem volt szükség ezeknek a (nukleáris) fegyvereknek a bevetésére… és remélem, hogy nem is lesz rájuk szükség. Elég erővel és eszközzel rendelkezünk ahhoz, hogy azt, amit 2022-ben elkezdtünk, logikus lezárásra vigyük, az Oroszország által megkövetelt eredménnyel.
2024 novemberében Putyin aláírta az orosz nukleáris doktrína átdolgozott változatát, amelyben részletezte azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik számára Moszkva atomfegyver-arzenáljának – a világ legnagyobbjának – a használatát.
A megújult doktrína lejjebb tette a lécet, és lehetőséget ad neki akár egy nukleáris hatalom által támogatott hagyományos támadás esetén is.
Putyin orosz források szerint a napokban találkozik a kormány tagjaival, és ülésezik a Biztonsági Tanács is a támadás és az arra való esetleges válaszlépés kapcsán.

Ezek nagyon nagy értékű katonai célpontok, ahol nagy értékű repülőgépeket tároltak, amik nukleáris fegyverek hordozására is képesek, azonban a legérzékenyebb inkább az, hogy ezek nagyon nagy hatótávolságú, nagy teljesítményű és nagy súlyok hordozására képes repülőgépek és ráadásul pótolhatatlanok, mert ezeket már jó néhány éve nem gyártják
– mondta a Magyar Nemzetnek Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.