Nemzetközi válaszok és Kína felelőssége
A jelentés megjelenése után a kínai külügyminisztérium tagadta, hogy tudomása lenne a konkrét esetekről. Lin Jian, a külügyminisztérium szóvivője kijelentette: „Kína mindig is megkövetelte, hogy távoli vizeken folytatott halászati tevékenységei betartsák a helyi és nemzetközi jogszabályokat.”
Ugyanakkor a gyakorlatban Kína továbbra is figyelmen kívül hagyja az ENSZ 2017-es határozatát, amely megköveteli az észak-koreai munkások hazatelepítését.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint jelenleg 20 és 100 ezer közötti észak-koreai dolgozó tevékenykedik Kínában, elsősorban éttermekben és gyárakban, miközben bérük akár kilencven százalékát is a phenjani vezetés vonhatja le.
Modern kori rabszolgaság árnyékában
Steve Trent, az EJF vezérigazgatója a jelentés kapcsán hangsúlyozta, hogy az ügy nemcsak emberi jogi, hanem globális gazdasági probléma is:
Amikor olyan termékek kerülnek a piacra, amelyek modern kori rabszolgaság árnyékában készültek, az nemcsak a kínai hajótársaságok, hanem minden állam felelőssége, amely engedi az ilyen áruk importját.
A nemzetközi közösség felelőssége, hogy biztosítsa: az emberi jogokat tiszteletben tartsák a globális munkaerőpiacon, és ne engedje, hogy az észak-koreai rezsim ilyen embertelen módszerekkel jusson bevételhez.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!