A kínai halászhajókon dolgozó észak-koreai kényszermunkások akár tíz évet is eltölthettek a nyílt vízen anélkül, hogy egyszer is szárazföldre léphettek volna – derül ki az Environmental Justice Foundation (EJF) friss jelentéséből. A beszámolók szerint a dolgozók verbális és fizikai bántalmazásnak, valamint embertelen munkakörülményeknek voltak kitéve, miközben fizetésük jelentős része a phenjani rezsimet gazdagította.
(Fotó: NurPhoto via AFP)
Kínai hajók fedélzetén rekedtek éveken át
A londoni székhelyű EJF kutatása szerint az észak-koreai munkásokat kényszerítettek arra, hogy éveken keresztül a tengeren maradjanak. A jelentés szerint sokan közülük tíz évig is dolgoztak anélkül, hogy egyszer is szárazföldre léphettek volna, sőt, telefonhasználati joguk sem volt, így még családtagjaikkal sem tudták tartani a kapcsolatot.
Nem volt lehetőségük kommunikálni a feleségeikkel vagy bárki mással a szárazföldön, mivel nem engedték meg nekik, hogy mobiltelefont használjanak
– idézte egy korábbi hajózási munkás vallomását a jelentés. A dolgozók fizetésének túlnyomó része közvetlenül az észak-koreai rezsimhez került, amely az így szerzett bevételeket saját céljaira, például nukleáris és ballisztikus programjának finanszírozására használta fel. Egyes források szerint a munkások csupán minimális összeget, körülbelül havi 50 dollárt tarthattak meg saját maguknak.
Embertelen körülmények és titkolt jelenlét
Az észak-koreai munkások jelenlétét gyakran titokban tartották a kínai kapitányok, mivel attól tartottak, hogy a kikötők hatóságai felfedezik őket. Egy volt indonéz halász arról számolt be, hogy „a kikötőkbe érkezés előtt mindig áthelyezték őket másik hajóra, így soha nem léptek szárazföldre”.
Az elzártság miatt sok munkás éveken keresztül teljes elszigeteltségben élt, gyakran verbális bántalmazás és fizikai erőszak közepette.
Az embertelen bánásmód mellett a halászhajók tevékenysége környezetvédelmi aggályokat is felvetett. Az EJF jelentése szerint a hajók gyakran részt vettek tiltott tevékenységekben, mint például cápauszony-vadászatban és más veszélyeztetett tengeri élőlények, például delfinek kifogásában. A fogások egy része vélhetően európai, brit, japán és dél-koreai piacokra is eljutott.
