Olaf Scholz rögtön a vita elején élesen bírálta Merzet, amiért szerint a CDU elnöke megszegte a szavát, amikor az Alternatíva Németországért (AfD) párttal szavazott együtt a Bundestagban. Friedrich Merz válaszképp kizárta az AfD-vel való együttműködést. – Világok választanak el minket a kérdésekben – hangsúlyozta. Scholz viszontválaszában azonban azt mondta, senki sem lehet biztos abban, hogy lehet hinni a CDU kancellárjelöltjének.
Merzet arról kérdezték ezután, hogy miért nem várt a kancellársága első napjáig az említett migrációs kezdeményezéssel. A CDU jelöltje azt válaszolta, hogy a voksolás után eltart egy ideig, amíg az új kormány cselekedni tud. Elmondta, nem tudna elszámolni a lelkiismeretével, ha nem tette volna, főleg olyan tragédia után, mint az aschaffenburgi halálos késelés.
Kiemelte, fájdalmasnak tartja, hogy az emberek ellenük tüntetnek, de megjegyezte, hogy az országban még mindig alig van valaki, aki az áldozatokra gondol és értük az utcára vonulna. Scholz a témával kapcsolatban azt mondta:
Soha nem nyugodhatunk bele az ilyen cselekményekbe. Én az illegális migrációval szembeni korlátozó megközelítést támogatom. Ezt azonban keresztülvittem, és továbbra is ezt a kemény irányt fogom követni.
Elbukott kormánykoalíció
Merz úgy vélte, hogy Scholz sokat próbálkozott a migrációs politika terén, de a 2021 végi hivatalba lépése óta nem sok előrelépést ért el az FDP-vel és a Zöldekkel való együttműködésben. Scholz azzal vágott vissza, hogy Merz „showműsort akart csinálni a Bundestagban”, és ezért lassította a törvénykezés haladását a parlamenti ellenvoksokkal. Olaf Scholz azt állította, hogy soha nem voltak még olyan szigorúak a bevándorlási törvények, mint az ő kancellársága alatt.
Olaf Scholz továbbra is kitart amellett, hogy uniós jogot sértene Németország azzal, ha kitoloncolná a migránsokat. Merz ezzel szemben azt állítja, hogy ez jogilag abszolút lehetséges. Arra hivatkozott, hogy az alaptörvényt 1993-ban módosították, amely értelmében a határon megtagadható a menekültkérelem.
Más európai országok – például Franciaország, Dánia és Svédország – szintén visszafordítanák az embereket a határaikon. És mi vagyunk az egyetlen ország, amelyik állítólag ezt nem teheti meg?
– tette fel gúnyosan a kérdést,
és megjegyezte, hogy a jelenlegi kancellár egy álomvilágban él egy mesebeli kastélyban.
Gazdasági krízis
A műsorvezetők ezt követően az időre hivatkozva témát váltottak, és rátértek a gazdasági kérdésekre. – A recesszió harmadik évében vagyunk - ilyen még soha nem fordult elő Németországban. A munkanélküliségi és fizetésképtelenségi adatok is katasztrofálisak, és növekvő tendenciát mutatnak – mondta Merz, aki szerint ez a nagybetűs deindusztrializáció. A kereszténydemokrata politikus hozzátette, hogy Scholznak ezen a területen sincs érzéke a valósághoz.
A kancellár válaszában elismerte a gazdaság rossz hangulatát, de nem lát deindusztrializációt. Érvei között szerepelt az, hogy Németország adja a G7-országok második legnagyobb GDP-jét, és a foglalkoztatás is a csúcson van, valamint a beruházások szintje is magas.
Szeretném megragadni a bátorságot, hogy ezen a ponton egy megjegyzést tegyek. Nem én szálltam meg Ukrajnát, az Putyin volt, minden következményével együtt – beleértve a gazdaságiakat is
– jegyezte meg Scholz. Merz azt válaszolta, hogy más országokat is érintett az orosz–ukrán háború, mégsem estek vissza olyan mértékben, mint Németország.
Őrültség volt az atomenergia elhagyása
Friedrich Merz ezután számonkérte Scholzon, hogy miért állíttatta le a maradék három atomerőművet, főképp egy ilyen háborús helyzet közepette, amikor az energiabiztonság az egyik legfontosabb tényező.
Más ország nem állt volna elő ilyen őrült ötlettel. Ezek olyan döntések voltak, amelyek hátterében ideológia állt. Scholz hagyta, hogy a zöldek az orránál fogva vezessék őt
– fogalmazott Merz. Scholz ezzel szemben nem látott vezetői kudarcot az atomerőművek leállításában, állítása szerint annak semmi köze a gazdaság fejlődéséhez vagy visszaeséséhez.
Olaf Scholz szerint az emberek nem lettek szegényebbek a szociáldemokrata–zöld–liberális kormányzás alatt. Hozzátette, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása után mindent megtettek azért, hogy enyhítsék a háború miatt kialakult gazdasági nehézségeket. Merz ugyanakkor rávilágított, hogy rengeteg ember vesztette el a munkahelyét és a megélhetését, nekik pedig nem segített a kormány.
Trump-politika
Merz kihívásnak tekinti a Donald Trump vezette új amerikai kormányt. – Ezért még fontosabb, hogy az Atlanti-óceánnak ezen az oldalán a lehető legegységesebbek legyünk, beleértve az Egyesült Királyságot is a brexit ellenére. Szükségünk van egy közös európai stratégiára – mondta, majd hozzátette, megválasztása esetén nagy erőfeszítéseket fektetne ennek az európai egységnek a megteremtésébe. – Az EU nagyobb, mint az USA és Kanada együttvéve. Nem szabad kisebbnek tennünk magunkat, mint amilyenek valójában vagyunk – emelte ki Merz.
Scholz azt mondta, világos beszéddel és baráti kapcsolattal kell ápolni a transzatlanti kapcsolatokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy komolyan kell venni Donald Trump szavait, például a vámokkal.
Mindkét jelölt úgy gondolja, hogy a háborúnak hamarosan véget kell vetni. Scholz szerint továbbra is helyes, ha Németország nem engedi meg Kijevnek, hogy német fegyverekkel mélyen orosz területre indítson támadásokat, hiszen az a háború eszkalációját jelentené.
Merz megjegyezte, fel kell készülni arra, hogy Oroszország a jövőben agresszívan lép fel a Nyugat ellen. Kiemelte, hogy Ukrajna jelenleg nem csatlakozhat a NATO-hoz, mert háborúban áll, az EU-hoz ugyanakkor nyugodtan csatlakozhatna – tette hozzá.
Pénzt költeni a biztonságra
A vitán szóba került az is, hogy Németországnak mennyi pénzt kellene költenie a fegyveres erőkre, vagyis a Bundeswehrre. A NATO-államok egyszer legalább két százalékban állapodtak meg Glasgowban. De a két százalék — figyelmeztetett Merz – hosszabb távon nem elég. Először ezt két százalékot kell elérni, utána kell elmozdulni a három százalék felé. Szerinte a kérdés azonban nem csak a pénzről szól. Scholz jelentősen csökkentette a Bundeswehr költségvetését, és Merz arra is rámutatott, hogy ezen területen komoly növekedésre van szükség ahhoz, hogy elegendő pénzt tudjanak a biztonságba fektetni. Úgy vélte, ezért is kell megakadályozni, hogy kereskedelmi háborút vívjanak az Egyesült Államokkal.
Scholz is legalább kétszázalékos növekedést támogat a következő négy évben. – A 30 milliárdot 2028-tól meg kell emelnünk, és ez csak az adósságfék reformjával lehetséges. Azt is világosan meg kell kérdezni: ki állja majd a számlát? Két százalék fölött ez csak adóemeléssel lehetséges, mint sok más európai országban – vetítette elő a kancellár.
Borítókép: Friedrich Merz és Olaf Scholz összecsapásával célegyenesbe fordult a német választási kampány (Fotó: AFP)
