Az Európai Unió bővítési folyamata Ursula von der Leyen szerint új lendületet kaphat. Az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy Ukrajna akár a tervezettnél hamarabb, 2030 előtt csatlakozhat az unióhoz. A nyilatkozat Gitanas Nausėda litván elnök kezdeményezésére született, aki konkrét céldátumot javasolt az ukrán csatlakozásra: 2030. január 1-jét. Von der Leyen azonban óvatos optimizmussal válaszolt, kiemelve, hogy a bővítés a reformok eredményességétől függ.
(Fotó: AFP)
Ukrajna csatlakozását gyorsítaná Ursula von der Leyen
Ursula von der Leyen a kijevi „Támogassuk Ukrajnát” plenáris ülésen beszélt az uniós csatlakozás lehetőségéről. Elismerte az ukrán vezetés eddigi reformtörekvéseit, hangsúlyozva, hogy
Ukrajna érdemei alapján zajlik a csatlakozási folyamat, és ha a jelenlegi sebességgel és minőségben folytatják a reformokat, akkor akár 2030 előtt is sor kerülhet a csatlakozásra.
A kijelentés válasz volt Gitanas Nausėda litván elnök felvetésére, aki szerint az Európai Unió bővítésének ütemét fel kell gyorsítani.
Európa biztonsága Ukrajna biztonságától függ. Ezért gyorsítani kell Ukrajna csatlakozását az EU-hoz. Én 2030. január 1-jét javaslom céldátumként
– jelentette ki Nausėda. Az Európai Tanács elnöke, Antonio Costa szintén támogatta az ötletet, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna uniós tagsága a jövőbeli biztonsági garanciák egyik legfontosabb pillére lehet.
Orbán Viktor: Ukrajna csatlakozása a magyar gazdaságot tenné tönkre
A brüsszeli bővítési tervekkel szemben Magyarország határozott ellenállást tanúsít. Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette, hogy a magyar kormány nem fogja támogatni Ukrajna gyors csatlakozását.
Mi nem akarjuk tönkretenni a saját hazánkat. Tehát azon az áron nem vesszük fel Ukrajnát az Európai Unióba, hogy ezzel tönkretesszük a magyar gazdaságot
– jelentette ki Orbán egy korábbi nyilatkozatában. A miniszterelnök szerint az ukrán csatlakozás súlyosan veszélyeztetné a magyar agrárszektort és a nemzetgazdaság stabilitását. Hangsúlyozta, hogy
tönkretennénk magyar agrárgazdaságok tízezreit, családok százezreit, és az Európai Unió gazdaságfejlesztésére rendelkezésre álló pénzét mind oda kéne adni Ukrajnának.
Ukrajna gazdasági helyzete messze elmarad az uniós szinttől
A magyar kormány álláspontját nem csupán politikai megfontolások támasztják alá, hanem gazdasági tények is. Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója rámutatott, hogy Ukrajna jelenlegi gazdasági mutatói nem felelnek meg az EU által előírt koppenhágai kritériumoknak. Az ország GDP-je messze elmarad az uniós átlagtól:
Míg Ukrajna egy főre jutó bruttó hazai terméke 2023-ban csupán 2207 dollár volt, az EU átlaga 37 600 euró körül mozog.
Emellett az ukrán infláció is jelentős problémát jelent, amely 2024 szeptemberében 8,6 százalékra emelkedett. A korrupció továbbra is súlyos gondokat okoz, különösen a földhivatalok és az egészségügy területén. Az ukrán mezőgazdasági termelők versenyelőnye – az alacsonyabb termelési költségek és kevésbé szigorú környezetvédelmi előírások miatt – súlyos árversenyt eredményezhet az uniós piacon, amely különösen a magyar gazdák számára jelentene kihívást.
A szakértő szerint az Európai Unióhoz történő csatlakozás kritériumai a következők:
- a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme
- működő piacgazdaság és képesség az unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
- a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére – és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák hatékony végrehajtására – való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása.
Magyarország elszántan ellenzi Ukrajna gyors csatlakozását
Orbán Viktor évértékelő beszédében is világossá tette, hogy
Magyarország és a magyarok ellenében Ukrajna soha nem lesz az EU tagja.
A miniszterelnök szerint a csatlakozás a magyar nemzetgazdaság összeomlásához vezethet, különösen a közös agrárpolitikai támogatások átcsoportosítása miatt.
A Századvég elemzése szerint az Ukrajna által igényelt agrártámogatások miatt Magyarország jelentős forrásoktól esne el.
Ukrajna 41 millió hektárnyi termőföldje az uniós agrártámogatási források jelentős részét vonná el a magyar gazdáktól, ami hosszú távon csökkentené a hazai agrárszektor versenyképességét.
Brüsszel kockázatos játéka: ki fizeti meg Ukrajna csatlakozásának árát?
Miközben az Egyesült Államok csökkenti az ukrajnai támogatásokat, Brüsszel egyre inkább az európai adófizetőkre, köztük a magyarokra hárítaná a pénzügyi terheket.
Egyes javaslatok szerint Magyarországnak évi kétszázmilliárd forinttal kellene hozzájárulnia Ukrajna finanszírozásához.
A magyar kormány határozottan elutasítja az ilyen típusú kötelező hozzájárulásokat, mivel azok sértenék az ország szuverenitását és alkotmányos elveit. Orbán Viktor álláspontja szerint
az Európai Unió nem kényszerítheti rá a tagállamokra más országok pénzügyi kötelezettségeinek átvállalását.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenzkij ukrán elnök (Fotó: AFP)
