A békemisszió állomásai
Kijevben Orbán Viktor Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott, hogy áttekintsék az ukrán–magyar kapcsolatok helyzetét és megvitassák a béke különböző lehetőségeit.
Ezt követően Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztetett. Putyin a találkozón úgy fogalmazott: „Értem, hogy most nemcsak partnerünkként érkezett, hanem az EU elnökségének képviseletében is. Arra számítok, hogy megosztja velem az ön álláspontját és az európai álláspontot”.
Türk államok és Kína
Susában Orbán Viktor részt vett a Türk Államok Szervezetének találkozóján, ahol méltatta az azeri elnököt, Ilham Alijevet, amiért „visszaadta a békét a térségnek”. Hozzátette: „Reméljük, hogy hamarosan Európában is megtaláljuk ezt az ösvényt.”
A kínai látogatás során elsősorban a háború lehetséges megoldásairól és a magyar–kínai kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltak, amelyeket Orbán „virágzó partnerségként” jellemzett.
Washington, NATO-csúcs
A július 10-i NATO-csúcson Orbán Viktor a török elnökkel is tárgyalt, ahol ismét az ukrán–orosz konfliktus békés megoldása került a középpontba. A miniszterelnök a NATO-ról úgy nyilatkozott, hogy jelenlegi irányvonala ellentétes az eredeti céljával: mivel a NATO egy védelmi szövetségként jött létre, szerinte a háború folytatása helyett a békére kellene törekednie.
A NATO-csúcs után Orbán Viktor Floridába utazott, ahol Donald Trump mára megválasztott elnökkel találkozott. A megbeszélésen elsősorban a béke lehetséges útjairól folytattak eszmecserét.
Matteo Salvini látogatása
A magyar miniszterelnök szeptember második felében az árvízhelyzet miatt lemondta a külföldi útjait. Csupán Matteo Salvinivel, az olasz miniszterelnök-helyettessel találkozott, aki ellátogatott Budapestre.
Patrióta-találkozó
Olaszországban, Pontidában október elején találkoztak a Patrióták, ahol Orbán Viktor is felszólalt. Ezen a találkozón szóba került a migráció és a háború. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy gazdasági mélyrepülésben van Európa. Kijelentette, „el kell foglaljuk Brüsszelt, és vissza kell adjuk az európai embereknek!”.
Találkozó a német kancellárral
Manfred Weber október 9-i kijelentésében azt állította, hogy Orbán Viktor és Magyarország elszigetelődött a világ többi részétől. Nem sokkal a kijelentés után, októberben Orbán Viktor találkozott Olaf Scholz – azóta megbukott – német kancellárral. Az Orbán–Scholz-találkozóról Havasi Bertalan azt nyilatkozta, hogy „a kancellári hivatalban lezajlott tárgyaláson áttekintették a magyar EU-elnökség programjának legfontosabb célkitűzéseit, különös tekintettel az európai versenyképesség helyreállítására”.
Találkozó a francia elnökkel
Ugyanezen a napon Orbán Viktor találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel is Párizsban egy munkavacsora keretében. Macron kifejezte, hogy a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését tervezi több stratégiai területen, beleértve a védelmi és biztonsági kérdéseket, az energiaellátás jövőjét és az atomenergia terén való együttműködést. A francia elnök hangsúlyozta a kétoldalú kereskedelem fejlesztésének fontosságát az EU belső piacán belül. Franciaországi látogatása során Orbán Viktor Marine Le Pennel is találkozott, akivel az európai migrációs helyzetet vitatták meg.
Európai Politikai Közösség- és európai uniós csúcstalálkozó Budapesten
2024. november 7-én és 8-án valóságos diplomáciai nagyüzem volt hazánkban, ugyanis Budapesten tartották az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját és az EU-csúcsot.
A hivatalos közlemény szerint: „A vezetők megbeszélést folytattak az Európa előtt álló biztonsági kihívásokról Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának és a Közel-Keleten zajló eszkalációnak az összefüggésében, továbbá tárgyaltak az irreguláris migrációról, a gazdasági biztonsággal kapcsolatos kérdésekről, az energia, a közlekedés, az informatika és a globális kereskedelem tekintetében pedig megvitatták a konnektivitás témakörét is.”
Részt vett ezen a gyűlésen a 27 uniós tagállam mellett Albánia, Andorra, Örményország, Bosznia-Hercegovina, Georgia, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, San Marino, Szerbia, Svájc, Törökország, Ukrajna és az Egyesült Királyság vezetője. A következő ilyen gyűlés az idén lesz Albániában és Dániában.
November 8-án tartották az európai uniós csúcsot Budapesten, amelyen elfogadták a Budapesti nyilatkozatot. Ez a dokumentum egy 12 pontot tartalmazó megállapodás arról, hogy az Európai Unió gazdaságát meg kell reformálni és versenyképessé kell tenni.
Párizs: a Patrióták Európáért pártcsalád közgyűlése
A miniszterelnök 2024. november 16. napján Párizsban vett részt a Patrióták Európáért pártcsalád első közgyűlésén. Az eseményen többek között részt vett Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetője, Andrej Babis korábbi cseh miniszterelnök, Afroditi Latinopulu, a görög Foné Logikés párt elnöke és Martin Helme, az Észt Konzervatív Néppárt elnöke is.
Vatikán: Ferenc pápa
A miniszterelnököt 2024. december 4. napján a pápa a Vatikánban fogadta. A megbeszélés során elsődlegesen a béke kérdését vitatták meg. Orbán Viktor a szentatyánál tett látogatása után találkozott és egyórás tárgyalást folytatott Pietro Parolin bíboros államtitkárral.
Brüsszel: NATO-főtitkár
A miniszterelnök 2025. január 31. napján Brüsszelben tárgyalást folytatott Mark Rutte NATO-főtitkárral.
Madrid: a Patrióták Európáért pártcsoport nagygyűlése
A miniszterelnök 2025. február 8. napján a Fidesz–KDNP európai parlamenti pártcsaládjának nagygyűlésén vett részt, ahol beszédet is mondott. A nagygyűlésen részt vett többek között Santiago Abascal, a spanyol Vox párt vezetője, Marine Le Pen, a legnagyobb francia ellenzéki erő vezetője, valamint Andrej Babis, a csehországi ANO párt vezetője is.
Budapest: Alice Weidel
A miniszterelnök 2025. február 12-én Budapesten Alice Weidellel, az Alternatív Németországért Párt (AfD) elnökével tárgyalt.
Összegezve kijelenthető, hogy a magyar miniszterelnök nem csak Európa, de a világ összes fontosabb vezetőjével tárgyalni tudott az elmúlt évben, így az elszigetelődésről szóló állítás teljesen megalapozatlan.
A Tényellenőr teljes cikke itt olvasható.
