Robert C. Castel: A kurdok kálváriája tovább folytatódik

A kurdok helyzete a Közel-Keleten rendkívül összetett és évtizedek óta hatással van Törökország, Szíria, Irak és Irán bel- és külpolitikájára. Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a témában demográfiai trendekről, politikai motivációkról és egy önálló Kurdisztán létrejöttének esélyeiről beszélt.

Egy kurd nő kurd zászlót tart a kezében Irakban 2025. március 20-án Forrás: AFP

Szíriában a kurdok aktív szerepet játszottak a polgárháborúban

A kurd vezetésű SDF kivette a részét a szír polgárháborúból, aktív szerepet vállalva az Iszlám Állam terrorszervezet legyőzésében. Most pedig úgy tűnik, hogy kiegyeznek az új szír vezetéssel. Az SDF céljának egy szekuláris, demokratikus, föderalizált Szíria vízióját tekinti, ez azonban látszólag ellentétben áll a jelenlegi, HTS által dominált damaszkuszi kormány szunnita alapokon álló ideológiájával. Robert C. Castel szerint ezt a szervezetben végbement paradigmaváltás okozta.

Az első és legfontosabb dolog, amit az SDF-ről el kell mondani, hogy itt nem egy kurd, hanem a szíriai kurdok által vezetett szervezetről van szó. Egyes szakértők szerint a szíriai polgárháború bizonyos szakaszaiban a kurdok kisebbségbe kerültek az SDF-en belül

− magyarázta a szakértő. Ezután pedig a kurd közösségen belül versengő elképzelésekről beszélt:

A második dolog, amit a kurd nemzetstratégiával kapcsolatban ki kell emelni, az három paradigma versengése. A kurdok egy része egy szuverén kurd állam formájában keresi a megoldást a kurd kérdésre, egy másik részük egy föderatív architektúrában hisz a meglévő államokon belül, a harmadik paradigma pedig nemzeti és kulturális jogokat szeretne kapni egy erős és koherens Szírián vagy Irakon belül. Amit most az SDF esetében láttunk, az a harmadik paradigma diadala a második felett.

Azonban felmerül a kérdés, hogy mi okozta a váltást az SDF politikájában.

Hogy mi okozta ezt a pálfordulást? Az első és legjelentősebb ok az USA nyújtotta támogatás megingása. Az ISIS jelentette fenyegetés felszámolásával »a mór megtette kötelességét, a mór mehet« helyzet állt elő. Trump elnök több alkalommal is kilátásba helyezte a Szíriában állomásozó amerikai kontingens kivonását. A második ok az egyre erősödő török nyomás. A harmadik a PKK (Kurdisztáni Munkáspárt) tűzszünet és Abdullah Öcalan fegyverletételi felhívása volt, még akkor is, ha ez nem vonatkozott közvetlenül az SDF harcosaira. Az újonnan kialakult helyzetben a szíriai kurd vezetés úgy gondolta, hogy a harmadik paradigma jelenti számukra az adott körülmények között a legkevésbé kockázatos modus vivendit az új szír kormánnyal. Az alaviták ellen elkövetett atrocitások tükrében ennek a megállapodásnak meg vannak számlálva a napjai

− mondta Robert C. Castel, utalva arra, hogy az új damaszkuszi kormány hatalomra kerülése után leszámolt a megbukott Bassár el-Aszad elnök híveivel.

Nincs realitása egy önálló Kurdisztánnak

Bár a kurdok számosságukat tekintve sokan vannak, azonban területileg széttagoltak és a közösségen belül is különböző paradigmák versengenek arról, hogy szükség van-e egy önálló kurd államra. Robert C. Castel szerint ennek a tervnek a geopolitikai realitások sem kedveznek.

A kurd nemzetállam megalapításának két nagy akadálya van. Az első a drámai megosztottság a kurd társadalmon belül. A másik akadály, hogy az önálló kurd államiságnak Izraelen kívül egyetlen más támogatója sincs. Az Egyesült Államok és az európai hatalmak általában szimpátiával viseltetnek a kurd ügy iránt, de a határok állandóságának elve és a török szövetséges akarata sokkal nagyobb súllyal esik a latba. A régió négy állama, ahol a kurdok kisebbségként élnek, esküdt ellenségei minden szeparatista gondolatnak, még akkor is, ha ennek a bizonyos fokozatait az adott körülmények között kénytelenek eltűrni. Jó példa erre Irak és Szíria. Ami pedig Oroszországot illeti, a kurd üggyel való alkalmi kacérkodás ellenére a hagyományos orosz külpolitika inkább kliensállamokat keres szövetségesként, és nem támogatásra váró ügyeket.

− magyarázta a nagyhatalmak és a helyi politikai aktorok hozzáállását a kérdéshez a szakértő.

Mindezt összefoglalva, a világ legnagyobb hazátlan etnikumának a kálváriája a legjobb érv a realista külpolitika mellett, és egy hatalmas gól az idealista vívóiskola hálójába. Elvben, morálisan, értékalapon mindenki egyetért, hogy a kurdoknak is »jár« egy saját állam. A realitások szintjén azonban Izraelen kívül egyetlen állam sincs, akinek érdekében állna, hogy ez a kurd állam megalakuljon.

− zárta gondolatait Robert C. Castel.

Borítókép: Egy kurd nő kurd zászlót tart a kezében Irakban 2025. március 20-án (Fotó: AFP)