Bár a kurdok a világ egyik legnépesebb, saját állammal nem rendelkező etnikuma, a nemzetközi közösség figyelme gyakran csak akkor irányul rájuk, amikor fegyveres konfliktusok vagy politikai fordulatok kapcsán újra előtérbe kerülnek. A világon különböző becslések szerint 35–45 millió kurd él, a többségük Törökországban, Szíriában, Irakban és Iránban. Robert C. Castel szerint a helyzetük rendkívül összetett, mivel a kurd közösség sem egységes politikailag.

(Fotó: AFP)
A kurdok demográfiája nagy hatással van a térségre
Törökországban a fertilitási ráta, azaz, hogy egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeket hoz világra, 2024-ben hozzávetőlegesen 1,5 volt. Azonban a keleti régióban élő kurd nőknek átlagosan 3–4 gyerekük születik. Ez hosszú távon a jelenlegi kurd népesség 15–20 százalékos arányát nagyban megnöveli, amely politikai változásokat is magával hozhat.
Törökország demográfiája és a demográfia kihatása az ország bel-, illetve külpolitikájára egy igen érdekes téma, a kurd kérdéstől függetlenül. Némi túlzással elmondhatjuk, hogy ha egy országon belül Írország, illetve Nigéria demográfiájával rendelkező régiók léteznek egymás mellett, akkor ott igen súlyos politikai feszültségek gerjednek. Törökországban a fertilitási ráta asszimetriája először a nyugati ún. »fehér törökök« és a keleti ún. »fekete törökök« között érvényesült. Többek között ennek az asszimetriának a következménye az atatürki forradalmat eltörlő erdogani második forradalom
− magyarázta a török belpolitikai folyamatokat Robert C. Castel. A szakértő szerint azonban nem szabad túlzásokba esni a jövőre vonatkozó előrejelzéseket illetően.
A török etnikum demográfiai egyensúlya egy félkarú gorilla eleganciájával halad előre, és erre tevődik rá egy további asszimetria: a törökök és a kurdok fertilitása közötti. Az egyensúly hiánya tehát két különböző szinten nyilvánul meg. Ugyanakkor azok az előrejelzések, amik a század negyvenes éveire egy kurd többséget vizionálnak Törökországban, valószínűleg elvetik a sulykot. Ugyanazok a folyamatok, amik bedöntötték a »fehér törökök« fertilitását, és utána a »fekete törökökét« is, lassan a kurdokat is elérik. Az urbanizáció, a nők iskolázottságának a növekedése, az átállás egy rurális életmódról egy urbánus életmódra előbb-utóbb a kurd etnikumon belül is éreztetni fogják a hatásukat. A destabilizáció legfőbb oka, hogy ezek a folyamatok jelentős fáziseltolódással érik el a Törökország lakosságát alkotó különböző etnikumokat, és olyan metakérdéseket tesznek le az asztalra, mint például az, hogy mi is Törökország tulajdonképpen?
− részletezte a szakértő. Azonban míg Törökországban a kurd lakosság inkább csak a demográfia által alakítja a politikát, addig Szíriában aktív résztvevői voltak a polgárháborúnak.