Közös határozati javaslatot terjesztett elő Magyar Péter az Európai Parlamentben egy sor háborúpárti képviselővel. Az előterjesztés címe: „Közös határozati javaslat az európai védelempolitika jövőjéről szóló fehér könyvre”.
A javaslat gyakorlatilag a Tisza valós külpolitikai programját takarja. Nem túlzás, hogy Magyarék kezdeményezése belerántaná hazánkat az orosz–ukrán konfliktusba.
Magyar Péterék leírják benne, hogy szerintük „az EU érdeke, hogy Ukrajna a valódi európai biztonsági rendszer szerves része legyen”. Szó szerint azt is írják a javaslatban, hogy „az ukrán és az európai biztonság egy és ugyanaz”.
Sőt, a Tisza Párt elnöke és a háborúpárti képviselők odáig is elmennek, hogy szerintük „az ukrán csatatereken dől el Európa jövője”.
A Tisza elnöke kritizálja az előterjesztésben, hogy „bizonyos tagállamok és tagjelöltek blokkolják vagy késleltetik a kritikus katonai támogatást Ukrajna számára, és ezzel aláássák Európa biztonságát”. Az európai parlamenti képviselő itt vélhetően Magyarországra gondol, de valamiért nem nevezi néven hazánkat, amikor az ukrajnai fegyverszállítások mellett áll ki. Ez a szégyenlősség egyébként visszatérő elem a javaslatában.
Magyar Péter durva kritikát fogalmaz meg az Egyesült Államok irányába is. Sajnálkozik az amerikai kormány szavazatai felett, amely az orosz kormánnyal fogott össze az ENSZ Közgyűlésében és az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújáról szóló határozathozatalok során. A Tisza elnöke azt is szorgalmazza, hogy a jövőben „a háborús időkben megszokott” közös tagállami válaszok szülessenek.
A javaslatból egyértelmű, hogy Magyar Péter immár konkretizálja is a tavaly ősszel felvázolt, a magyar szuverenitás „egy részéről” lemondó politikáját. Gyakorlatilag feladná Magyarország vétójogát, amely a brüsszeli bürokrácia régi elképzelése.
Ugyanis a javaslata 58. pontjával megszüntetné az Európai Tanácsban, az Európai Unió Tanácsában, tehát az állam- és kormányfők, valamint a miniszterek szintjén és az Európai Védelmi Ügynökség kapcsán is az egyhangú döntéshozatalt.
Magyarék javaslatának 15. pontja „sürgeti az EU-t és annak tagállamait, hogy határozottan álljanak Ukrajna oldalára; emlékeztet azon meggyőződésére, hogy az ukrán csatatereken dől el Európa jövője”. Szerintük ott dől el véglegesen Oroszország Ukrajna elleni háborújának menete. Azzal folytatják, hogy „aláhúzza, hogy jelenleg egy ilyen fordulat majdnem kizárólag Európától függ; éppen ezért
arra sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak több fegyvert és lőszert Ukrajnának, mielőtt a tárgyalások lezárulnának”.
A javaslat egy másik része arra hívja fel a tagállamokat, hogy
terjesszék ki az ukrán katonák kiképzését ukrán földre is, ezzel európai kiképzőket küldenének a front közelébe.
Magyar Péteréknek a hadikiadások növelésére is van javaslatuk. Az ukránoknak adott katonai támogatást emelnék, ennek jegyében gyorsan elfogadnák a következő, az eddigi legnagyobb katonai segélycsomagot. A további finanszírozás kapcsán pedig azt írják: „felhívjuk a tagállamokat, hogy a GDP-jük legalább 0,25 százalékát fordítsák Ukrajna katonai támogatására.” Majd – hazánk néven nevezése nélkül – elítélik Magyarországot azért, mert az Európa Békekeret ukrajnai felhasználása kapcsán vétózott.
Végül erős bejelentésre kerül sor Magyarék javaslatának 72. pontjában is, ugyanis Ukrajna újjáépítése érdekében egy közös bank létrehozására szólítják fel a tagállamokat. Tehát az ukrajnai háború több százmilliárd forintos finanszírozása mellett Magyarországot is arra hívja fel a Tisza Párt elnöke, hogy ezen felül szálljon be egy létrehozandó védelmi és biztonsági bankba, amely – egyebek közt – Ukrajna újjáépítését is pénzelné. Ráadásul – szintén északkeleti szomszédunk támogatására is hivatkozva – arról is döntenének, hogy bocsásson ki az EU európai védelmi kötvényeket – a koronavírus elleni védekezés hitelfelvételéhez hasonlóan.
