A svéd Statisztikai Hivatal adatai szerint egy átlagos család élelmiszerre fordított kiadásai 2022 januárja óta közel 30 000 svéd koronával (körülbelül egymillió forint) nőttek. Egy csomag kávé hamarosan elérheti a szimbolikus 100 koronás (3600 Ft) határt, ami több mint 25 százalékos áremelkedést jelent az elmúlt év során – írja a The Guardian.
A tiltakozás szervezői a svédországi élelmiszerpiac struktúráját okolják, amely szerintük lehetővé teszi a nagy kereskedelmi láncok és termelők számára, hogy irreális nyereségeket halmozzanak fel a fogyasztók rovására. A legnagyobb szupermarketeket – Lidl, Hemköp, Ica, Coop és Willys – érintő egyhetes bojkott országos vitatémává vált, amelyet a közösségi médiában is aktívan terjesztettek.
Egy svéd árfigyelő weboldal szerint az utóbbi hónapokban a csokoládé 9,2 százalékkal, a főzőzsiradékok 7,2 százalékkal, a sajt 6,4 százalékkal, a tej és tejszín pedig 5,4 százalékkal drágult.
Filippa Lind, a bojkott egyik fő kezdeményezője úgy fogalmazott:
Együtt kell fellépnünk, hogy megmutassuk: nem vagyunk hajlandók elfogadni az ilyen magas árakat.
A szervezők bejelentették, hogy következő lépésként már háromhetes bojkottot indítanak Svédország legnagyobb élelmiszer-kereskedője és legnagyobb tejtermelője ellen.
A svéd kormány is reagált az eseményekre
Peter Kullgren vidékfejlesztési miniszter elismerte, hogy az élelmiszerárak emelkedése komoly problémát jelent, különösen a gyermekes családok, diákok és nyugdíjasok számára.
Hozzátette azonban, hogy a kormány inkább az élelmiszeripari verseny fokozására koncentrálna, és új bolthálózatok létrehozását segítené elő, hogy csökkenjen az ármonopóliumok hatása.
