Irán részéről Abbas Aragcsi külügyminiszter, a 2015-ös nukleáris megállapodás (JCPOA) egyik főszereplője, az Egyesült Államok részéről Steve Witkoff, Donald Trump elnök bizalmasa, a Közel-Kelet különmegbízottja vesz részt az egyeztetéseken. A tárgyalások előzménye, hogy Donald Trump elnök 2018-ban kilépett a JCPOA-ból, amit követően Irán fokozta urándúsítási tevékenységét, elérve a hatvanszázalékos tisztaságot. Az új tárgyalások célja egy olyan megállapodás elérése, amely megakadályozza, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson, miközben gazdasági enyhítést biztosít az országnak.
Az Egyesült Államok javasolta, hogy Irán szállítsa ki magas dúsítású uránkészletét egy harmadik országba.
Ezzel szemben Irán ragaszkodik, hogy a készletek az országon belül maradjanak, az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (IAEA) felügyelete alatt.
Irán azonnali gazdasági enyhítést követel, a külföldi bankokban befagyasztott pénzeszközökhöz való hozzáférést. Irán végül egy háromlépcsős javaslatot terjesztett elő, amelyben fokozatosan csökkentené az urándúsítást, ratifikálná az atomsorompó-szerződést, és végül kivinné az uránkészleteket egy harmadik országba, cserébe a szankciók teljes feloldásáért.
A római tárgyalások kimenetele kulcsfontosságú lehet a Közel-Kelet stabilitása szempontjából.
Összetett tárgyalásokról van szó
– írja az olasz sajtó. Aragcsi világossá tette, hogy komoly kétségei vannak az Egyesült Államok szándékaival kapcsolatban. Úgy nyilatkozott, hogy készen állnak arra, hogy békés megoldást találjanak Irán nukleáris programjával kapcsolatban. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy Teherán elutasítja az amerikai kéréseket, és továbbra is fenntartja, hogy joga van az atomenergiához. Witkoff már korábban kijelentette, hogy Iránnak le kell állítania és meg kell szüntetnie nukleáris dúsítási és militarizálási programját. Donald Trump amerikai elnök álláspontja, hogy Irán nem birtokolhat atombombát.
Borítókép: Abbas Aragcsi (Fotó: AFP)
