A hatóságok a lépést egyrészt azzal indokolták, hogy a szóban forgó szervezetek az ország etnikai összetételének megváltoztatására törekedtek azáltal, hogy maradásra buzdították a szubszaharai térségből érkezőket, valamint kiemelték, hogy a szervezetekhez befolyó összegek átláthatatlansága miatt a pénzmosás gyanúja is felmerült. Sajtótájékoztatóján Szálim Geit, a líbiai belbiztonsági szóvivő azt mondta, jogi lépéseket is terveznek a szervezetek ellen, amelyek szerinte a migránsoknak nyújtott anyagi segítség, élelmiszersegélyek és lakhatási támogatás nyomán Líbiát tranzitországból célországgá változtatják.
A felfüggesztett szervezetek között van a Norvég Menekültügyi Tanács és az International Relief is, amelyet a tripoli kormány azzal vádol, hogy az egészségügyi tárca engedélye nélkül foglalkoztatott egészségügyi dolgozókat, illetve nem az előírásoknak megfelelően tárolta az orvosi felszereléseit.
Líbia – amely 2011-ben, az évtizedeken át teljhatalommal uralkodó Moammer Kadhafi elnök megbuktatása és meggyilkolása után káoszba süllyedt – hat afrikai országgal is határos, egyúttal a szubszaharai és a közel-keleti térségből Európa felé menekülők egyik legfontosabb tranzitországa. Az ENSZ becslései szerint 2024-ben mintegy 787 ezer migráns élt Líbiában.
Borítókép: Líbiai nemzeti zászlaja Líbia fővárosában, Tripoliban (Fotó: AFP)