Donald Trump egy új reciprocitási vámrendszert vezetett be, amelynek lényege, hogy az Egyesült Államok ugyanakkora vámokat vet ki más országok termékeire, mint amekkorát az adott ország az amerikai árukra alkalmaz, írja a Junge Freiheit.
Minden importtermékre legalább tízszázalékos vámot vezetnek be, egyes országok esetében azonban ez magasabb: az EU termékeire húszszázalékos Kínára pedig 34 százalékos vámok vonatkozik.
Trump az EU-t különösen élesen bírálta, mondván: „Ők kifosztanak minket. Szomorú ezt látni.”
Április 9-től tovább szigorodnak az intézkedések: az autók, a motorok, a lítium-akkumulátorok és egyéb kulcsfontosságú alkatrészek importvámja jelentősen emelkedik, ami különösen az európai autóipart érinti. Az intézkedések célja Trump szerint az Egyesült Államok kereskedelmi hiányának csökkentése és a hazai munkahelyek védelme.
„A kereskedelmi deficit nemzetbiztonsági vészhelyzet” – nyilatkozta.
Ursula von der Leyen: „Súlyos csapás a világgazdaságra”
A legnagyobb felháborodás az Európai Unióban tapasztalható. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke súlyos csapásnak nevezte az intézkedéseket. Szerinte az EU felkészült a megtorlásra.
Bár Brüsszel kezdetben a diplomáciai megoldásokat részesíti előnyben, egy válaszlépésre irányuló csomagon is dolgozik. A tervezett ellenintézkedések között szerepelhetnek a nagy amerikai technológiai vállalatok elleni célzott szankciók, írta a Tagesschau.
Az Európai Unió vezetésével szemben a magyar külgazdasági és külügyminiszter éles kritikát fogalmazott meg.
Szijjártó Péter szerint Brüsszelnek előzetesen tárgyalnia kellett volna Trumppal a vámügyi együttműködésről és le kellett volna csökkenteni az autóipari vámokat az európairól az eddigi amerikai szintre, vagyis tízről 2,5 százalékra.
Az Európai Bizottság azonban ezt is elhibázta. Nem tárgyaltak, helyette megint ideológiai kérdést csináltak egy gazdasági ügyből. S mindezt több ezer eurós havi fizetésért…
– írta közösségi oldalál Szijjártó Péter.
Németország különösen érzékenyen érintett a vámok miatt, és közös európai fellépést sürget.
„Ezt meg fogjuk érezni” – mondta Dirk Jandura, a Német Nagykereskedelmi és Külkereskedelmi Szövetség elnöke, aki szerint a drágulás miatt számos cég forgalomcsökkenéssel és akár bezárással is számolhat.
Kína szintén határozott választ ígért és a vámok azonnali visszavonását követeli, miközben saját ellenintézkedéseket készít elő. Kanada már bejelentette válaszlépéseit, míg Nagy-Britannia és Ausztrália egyelőre a diplomáciai megoldásokat részesítik előnyben. A francia bor- és szeszipar különösen megsínyli a döntést, mivel legalább húszszázalékos visszaesést jósolnak az exportban. Olaszország kormányfője, Giorgia Meloni szerint a vámháború rossz döntés, amely veszélyezteti a transzatlanti kapcsolatokat.
A pénzpiacok is azonnal reagáltak: az amerikai technológiai vállalatok részvényei zuhanásba kezdtek. Az Apple, a Microsoft, az Nvidia és az Amazon részvényei több százalékot veszítettek értékükből a bejelentések után.
