Brüsszel politikai hadjáratot folytat a patrióták ellen

A CPAC Hungary egyik panelbeszélgetésén európai és amerikai konzervatívok vitatták meg, miként lehet megőrizni a nemzeti szuverenitást a globalista nyomással szemben. A beszélgetést Lajkó Fanni vezette, aki szerint a patrióta ellenállás megtörése Brüsszel egyik deklarált célja.

Ben Shapiro Budapestre hozta híres műsorát

„Hazafias vezetők fokozódó politikai, jogi és pénzügyi nyomás alatt állnak” – figyelmeztetett Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője a CPAC Hungary újabb panelbeszélgetésének nyitányában. A résztvevők – köztük a belga Gerolf Annemans – egyetértettek abban, hogy Brüsszel célja nem a béke és jólét védelme, hanem a patrióta pártok eltávolítása a politikai porondról.

CPAC Hungary Fotó: Csudai Sándor

„Soha ne add fel” – a belgiumi politikai üldöztetés tanulságai

A beszélgetés első megszólalója Gerolf Annemans, a Vlaams Belang európai parlamenti képviselője, aki személyes tapasztalatai alapján mutatta be, hogyan nyomják el a patrióta pártokat Brüsszelből és hazai szinten egyaránt. Mint elmondta, már 1989-ben szembesült az ún. „cordon sanitaire” politikájával: 

Belgiumban az összes párt közösen megállapodott abban, hogy nem működnek együtt mozgalmával – pusztán annak nézetei miatt.

Annemans szerint a globalista elit nem csupán politikai eszközökkel, hanem jogi manipulációval és intézményes erőszakkal próbálja meg eltávolítani ellenfeleit. Belgiumban például módosították a törvényeket és az alkotmányt is annak érdekében, hogy bírósági úton eljárást indíthassanak a Vlaams Blok ellen.

A Legfelsőbb Bíróság bűnszervezetnek nyilvánított minket, a rasszizmus vádjával

– mondta. Ezután új pártot kellett alapítaniuk, amely szinte azonnal újra az ország legnagyobb pártjává vált. Annemans Winston Churchill szavait idézve fogalmazta meg üzenetét az európai patrióták számára:

Soha ne add fel. Soha-soha-soha.

Lengyelország a „militáns demokrácia” főpróbája lett

A beszélgetés következő megszólalója Jerzy Kwaśniewski, a lengyel Ordo Iuris jogi intézet elnöke volt, aki erőteljes bírálatot fogalmazott meg a jelenlegi lengyel kormány és az Európai Unió irányába egyaránt. Mint mondta, Donald Tusk kormánya „átmeneti igazságossággal” uralkodik, és ezzel a kommunista időket idéző módszereket alkalmaz. Kwaśniewski szerint a Tusk-kormány megalakulása óta Lengyelország a „militáns demokrácia” főpróbája lett, ahol alkotmányos garanciákat megsértve veszik célba a konzervatív politikai erőket. 

A militáns demokrácia azt jelenti, hogy nincs igazság

– fogalmazott. Példaként említette, hogy:

Az állami televíziót erőszakkal foglalták el,

A főügyészi hivatalt a köztársasági elnök jóváhagyása nélkül vették át, megsértve az alkotmányt,

És az EU-s forrásokat szinte azonnal újra folyósították, amint a liberális koalíció hatalomra került.

Ursula von der Leyen néhány nappal később kijelentette: visszatért a jogállam Lengyelországba

– emlékeztetett, hozzátéve, hogy ez nyílt kettős mérce, amit az EU már rendszerszinten beépített joggyakorlatába. Kwaśniewski szerint a Jog és Igazságosság párt (PiS) a kampány során is célkeresztbe került. Miközben minden más párt megkapja az állami kampánytámogatást, a PiS-től ezt a döntések ellenére is megtagadják. Kiemelte:

Ez irányított demokrácia, nem valódi verseny.

Az Ordo Iuris vezetője úgy látja, hogy a nemzetközi szereplők – különösen a német média – aktív propagandahadjáratot folytatnak a konzervatív jelölttel, Karol Wrocławskival szemben. Ennek ellenére bizakodóan zárta felszólalását:

Soha ne hajlítsuk meg a térdünket, soha ne adjuk be a derekunkat... le fogjuk bontani a kordonszanitert, és visszatérünk a hatalomba.

„Minden eszközt be fognak vetni, hogy birodalmat építsenek”

Ed Corrigan, az amerikai Conservative Partnership Institute vezetője Donald Trump példáján keresztül mutatta be, hogyan állhatnak ellen a patrióta vezetők a globalista nyomásnak. Trump – mint mondta – a világ legnagyobb nyomásával szembenézve is kitartott, és most újra békét akar teremteni. Corrigan szerint ehhez nem elég a morális agitáció, valódi erőre és stratégiai diplomáciára van szükség.

Trump elnök négy évnyi sötétséget túlélt, és ma is példát mutat. A diplomáciának erőre kell támaszkodnia – ez a béke valódi záloga

– fogalmazott, hozzátéve, hogy Orbán Viktor is ezzel a szellemiséggel vezet, és Magyarország régiója példát mutat a világnak. Az amerikai elemző szerint Trump külpolitikája – legyen szó a Közel-Keletről, Észak-Koreáról vagy Jemenről – mindig az amerikai érdekekre és a stabilitásra épült. Úgy látja, hasonló szemléletre lenne szükség Európában is, ahol ma éppen ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk.

Az európai állampolgárok békét akarnak, de úgy tűnik, az EU vezetői inkább Ukrajna felvételét sietteti, mint hogy a deeszkalációra törekednének.

Corrigan szerint az Európai Unió végső célja nem más, mint egy „finanszírozott birodalom” létrehozása. A bővítés és az Ukrajna körüli diplomáciai mozgások is ebbe az irányba mutatnak. Úgy véli, nem szabad alábecsülni, hogy a globalista elit minden eszközt bevet, ami csak rendelkezésére áll. Gerolf Annemans is visszatért a brüsszeli birodalmi logika kritikájához. Szerinte az Európai Unió bővítési politikája – különösen Ukrajna gyorsított tagsága – nemcsak veszélyes, de teljesen antidemokratikus is. 

Szeretnének egy olyan birodalmat létrehozni, amekkora csak lehetséges

– figyelmeztetett.

Egyre jobban kinyitják ezeket a kapukat, és az Ukrajna-tagság mellett szavaznak anélkül, hogy bárkit megkérdeznének az emberek közül. Ez magában egy őrültség

– mondta. Annemans szerint a Brexit is éppen azért következett be, mert a brit nép nemet mondott az „egyre szorosabb unióra”, de Brüsszel azóta sem tanult a történtekből. A belga politikus úgy véli, hogy az ukrán nép szenvedése közös tragédia, de a megoldás nem az, hogy Ukrajnát beolvasztják egy birodalmi unióba, hanem az, hogy visszatérnek a nemzetek közötti együttműködés eredeti eszméjéhez. Ehelyett most a Maastrichtban megfogalmazott elveket eltorzítva a hatáskörök Brüsszelhez történő tömeges átcsoportosítása zajlik.

Elképesztően szükséges, hogy átvegyük az irányítást

– mondta.

A szuverenitás védelmében: elnyomás helyett nemzeti összefogás

A beszélgetés végén a panelisták az Európai Unió hatalmi központosításának demokratikus veszélyeiről és a patrióta erők kilátásairól osztották meg gondolataikat. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Brüsszel intézményrendszere nem csupán a tagállami szuverenitást fenyegeti, hanem már most is rendszerszinten alkalmaz kettős mércét és politikai zsarolást.

Jerzy Kwaśniewski szerint az Európai Unió „már régen letért a maastrichti útról”, és egy olyan szuperállam létrehozásán dolgozik, amely minden költségvetési és katonai döntést Brüsszel kezébe adna.

Mint fogalmazott, „a szuverenitás eltűnne, nem maradnának nemzetállamok, csak egy középpont nélküli birodalom.” Ezzel szemben ők patrióta agytrösztökön keresztül konkrét programokat dolgoznak ki, hogy visszaállítsák a tagállamok együttműködésén alapuló uniót.

Ed Corrigan hangsúlyozta, hogy az amerikai patrióták számára is tanulságos az, ahogyan Brüsszel „a 7-es cikkelytől a pénzügyi szankciókig minden eszközt bevet” a nemzeti kormányok és konzervatív mozgalmak ellehetetlenítésére.

Szerinte a woke ideológia és a politikai kettős mérce a végén mindig visszaüt: „ez az, ami Trump kezébe adta a hatalmat.” Gerolf Annemans pedig kiemelte, hogy az európai patriótákat szándékosan bélyegzik szélsőségesnek, hogy elidegenítsék tőlük a középen álló választókat. 

Ez a gonoszságuk lényege

– mondta, hozzátéve, hogy a harcnak legalább olyan keménynek kell lennie, mint amilyen eszközökkel Brüsszel küzd a patrióta mozgalmak ellen. Zárásként Kwaśniewski az európai konzervatívokhoz intézett felhívást: 

Nagyon erősen kell az értékeinkhez ragaszkodni – a szuverenitás, a család és a szabadság elvein alapulva –, és el kell mennünk szavazni.

Borítókép: CPAC Hungary