Erre példaként említette, hogy az energiaellátás kérdése teljesen átpolitizálódott, márpedig politikai nyilatkozatokkal vagy sajtótájékoztatókkal továbbra sem lehet fűteni. Illetve hangsúlyozta, hogy az egész nemzetközi politikai színtér sokat nyerhetne azon, ha a világ államai képesek lennének kicsit visszavenni ebből a hozzáállásból.
Donald Trump elnök győzelmével az Egyesült Államokban azonnal sokat javult a helyzet, ugyanis azok, akiket eddig marginalizáltak, most a mainstream részei, s azok, akiket eddig háttérbe szorítottak, most többségbe kerülnek. És úgy vélem, hogy a hazafiság, a szuverén szemlélet most olyan megközelítéssé válik, amely korábban mellőzött volt, de egyre inkább a főáramba kerül. Tehát nagy változások zajlanak a nemzetközi politikában ebben a tekintetben
– szögezte le. Szijjártó Péter az esetleges jövőbeli ukrán EU-csatlakozással kapcsolatban aláhúzta, hogy a tagországok a bővítés ügyében egészen mást mondanak nyilvánosan, mint zárt ajtók mögött, hiszen utóbbi esetben leginkább csak ennek akadályait sorolják a nyugat-balkáni országok esetében.
Itt van Montenegró, egy olyan ország, amely sem méretével, sem népességével nem veszélyeztetheti az Európai Uniót, egy olyan ország, amelyik már tagja az euróövezetnek, amely már tagja a NATO-nak. Miért is nem lehet Montenegró, miért nem lehet Szerbia az Európai Unió tagja? Miért nem vesszük fel Észak-Macedóniát?
– tette fel a kérdést.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!