Szijjártó Péter: Magyarország külpolitikáját mindig a nemzeti érdekek vezérlik

Magyarország külpolitikáját mindig a nemzeti érdekek vezérlik, még ha a kormányt bizonyos, a liberális fősodortól eltérő álláspontjai miatt egyesek azonnal fasisztának vagy éppen az orosz elnök barátjának is bélyegzik – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Jerevánban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

A tárcavezető a Jereváni párbeszéd elnevezésű fórum panelbeszélgetésén mindenekelőtt arról számolt be, hogy Magyarország külpolitikáját mindig a nemzeti érdekek vezérlik, még ha a kormányt bizonyos, a liberális fősodortól eltérő álláspontjai miatt egyesek rögtön „fasisztának, a Kreml propagandistájának vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjának” is bélyegzik.

Szijjártó Péter: Magyarország külpolitikáját mindig a nemzeti érdekek vezérlik (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)

Sérelmezte ennek kapcsán, hogy a nemzetközi politikából mára teljesen kiveszett a kölcsönös tisztelet, és a viták intellektuális színvonala is rendkívül alacsony.

Sajnálattal kell mondanom, hogy az Európai Unió ebben a tekintetben negatív értelemben vezeti a mezőnyt. Az elmúlt néhány évben nagyon nehéz volt racionális párbeszédet folytatni az európai politikai színtéren, az Ukrajnában kitört háborúval ez gyakorlatilag lehetetlenné vált

 – vélekedett.

Erre példaként említette, hogy az energiaellátás kérdése teljesen átpolitizálódott, márpedig politikai nyilatkozatokkal vagy sajtótájékoztatókkal továbbra sem lehet fűteni. Illetve hangsúlyozta, hogy az egész nemzetközi politikai színtér sokat nyerhetne azon, ha a világ államai képesek lennének kicsit visszavenni ebből a hozzáállásból.

Donald Trump elnök győzelmével az Egyesült Államokban azonnal sokat javult a helyzet, ugyanis azok, akiket eddig marginalizáltak, most a mainstream részei, s azok, akiket eddig háttérbe szorítottak, most többségbe kerülnek. És úgy vélem, hogy a hazafiság, a szuverén szemlélet most olyan megközelítéssé válik, amely korábban mellőzött volt, de egyre inkább a főáramba kerül. Tehát nagy változások zajlanak a nemzetközi politikában ebben a tekintetben

 – szögezte le. Szijjártó Péter az esetleges jövőbeli ukrán EU-csatlakozással kapcsolatban aláhúzta, hogy a tagországok a bővítés ügyében egészen mást mondanak nyilvánosan, mint zárt ajtók mögött, hiszen utóbbi esetben leginkább csak ennek akadályait sorolják a nyugat-balkáni országok esetében.

Itt van Montenegró, egy olyan ország, amely sem méretével, sem népességével nem veszélyeztetheti az Európai Uniót, egy olyan ország, amelyik már tagja az euróövezetnek, amely már tagja a NATO-nak. Miért is nem lehet Montenegró, miért nem lehet Szerbia az Európai Unió tagja? Miért nem vesszük fel Észak-Macedóniát?

 – tette fel a kérdést.

Majd kifejtette, hogy miközben a nyugat-balkáni országok átlagosan már tizenöt éve várakoznak az EU-tagságra, jelen körülmények között nem tudja elképzelni, hogy Ukrajna belátható időn belül teljesítené a szükséges kritériumokat.

Megjegyezte, hogy Ukrajna esetében is követni kell az Európában olyan gyakran emlegetett „érdemalapú folyamatot, márpedig háborúban állni nem érdem, ebben a tekintetben legalábbis biztosan nem”.

„Tehát amikor az EU-tagságról van szó, van egy nagyon-nagyon világos kritériumlista. Nem látom, hogy közelebb kerülnének ennek teljesítéséhez” – közölte.

Viszont folyik egy véleménynyilvánító szavazás Magyarországon, amelynek során az emberek nagyon egyértelműen dönthetnek, hogy támogatják-e, hogy Ukrajna az EU tagja legyen vagy sem. És mivel mi egy demokratikus kormány vagyunk, követni fogjuk az emberek akaratát

 – fűzte hozzá.

„Mi nem félünk attól, hogy stratégiai kérdésekben kikérjük az emberek véleményét. Nemzeti konzultációkat folytattunk sok kérdésben […] És mindig tiszteletben tartottuk az emberek akaratát” – folytatta.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Forrás: Facebbok/Szijjártó Péter)