Rengeteg áldozatot követel a hőség Európában

A klímaváltozás hatására Európában egyre gyakoribbak és pusztítóbbak a hőhullámok – derül ki egy friss tanulmányból, amely szerint a legutóbbi extrém hőhullám során háromszor annyian haltak meg a forróság miatt, mint amennyien elhunytak volna az éghajlatváltozás nélkül.

Egy ápolónő vizet permetez egy idős női betegre egy francia kórházban Fotó: Fred Dufour Forrás: AFP

A halálesetek többsége a klímaváltozás miatt történt

A World Weather Attribution nemzetközi kutatói csoport, az Imperial College London és a London School of Hygiene & Tropical Medicine vezetésével készült tanulmány szerint a klímaváltozás miatt mintegy 1500 ember halt meg idő előtt az érintett tizenkét európai városban. A teljes halálozási szám körülbelül 2300 volt a vizsgált tíznapos hőhullám során (június 23. és július 2. között).

Az elemzés szerint a globális felmelegedés 1–4 fokkal emelte meg a hőmérsékletet, és az ilyen hőhullámok most már minden második-ötödik nyáron várhatóak.

A leginkább érintett városok

A tanulmány szerint a legtöbb klímaváltozáshoz köthető hőhaláleset a következő városokban történt:

• Milánó: +317 haláleset
• Barcelona: +286
• Párizs: +235
• London: +171
• Róma: +164
• Frankfurt: +21

A leginkább veszélyeztetett korosztály a 65 év felettiek, az áldozatok 88 százaléka ebbe a csoportba tartozott. A halálesetek gyakran már meglévő egészségügyi problémákhoz – például szív- és érrendszeri betegségekhez – kapcsolódtak.

Hőségriadó Rómában 2025. július 6-án (Fotó: NurPhoto/AFP/Massimo Valicchia)

Hőség: „lhatatlan gyilkos” a városok felett

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a hőhullámokat gyakran nevezik „láthatatlan gyilkosnak”, mivel nem hagynak látványos pusztítást maguk után, mint a viharok vagy tüzek, de mégis tömeges halált okozhatnak. Ben Clarke, a tanulmány egyik vezető szerzője így fogalmazott:

A hőhullámok hatása csendes, de pusztító. Két-három fokos hőmérséklet-emelkedés is élet-halál kérdése lehet ezrek számára.

A júniusi hőhullám különösen veszélyesnek bizonyult, mert a szélsőséges hőmérsékletek a megszokottnál korábban érkeztek – az emberek és az infrastruktúra sem volt még felkészülve az extrém melegre. A kutatók szerint az év korai szakaszában jelentkező hőhullámok halálosabbak, mivel a szervezet ilyenkor még nincs hozzászokva a forrósághoz.

Mit tehetnek a városok?

A tanulmány szerint néhány ország már elindította a hőség elleni védelmi terveit, de hosszú távon csökkenteni kell a városi hősziget-hatást. Ennek eszközei lehetnek: zöldterületek és vízfelületek bővítése, hűtőközpontok kialakítása az idősek és veszélyeztetettek számára, árnyékos, jól szellőző városrészek tervezése.

A tudósok szerint a klímaváltozás már most életek ezreit veszélyezteti, és ha nem történnek határozott lépések, a helyzet évről évre súlyosbodni fog.

Borítókép: Egy ápolónő vizet permetez egy idős női betegre egy francia kórházban (Fotó: AFP/Fred Dufour)