Európa-szerte egyre nagyobb a patrióta jobboldal népszerűsége

Németországban, Franciaországban, Ausztriában, sőt a briteknél is vezetnek a szuverenista pártok, olyan jobboldali erők, amelyek ellentmondanak a liberális mainstreamnek. Már nemcsak arról beszélhetünk, hogy erősödnek, hanem arról, hogy ezek a legnépszerűbb pártok. De minek köszönhető ez? És vajon kormányra tudnak kerülni ezek az erők?

Walter Rosenkranz (FPÖ) Fotó: HANS KLAUS TECHT Forrás: APA-PictureDesk

Minek köszönhető a jobboldal előretörése?

Az elmúlt két évtizedben Európa politikai tájképe átalakult. Ami tizenöt évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt – hogy az úgynevezett „új jobboldal” formációi váljanak a vezető politikai erővé a szavazási szándékok tekintetében több országban –, ma már valóság. Hogy ez minek köszönhető, arra kereste a választ a The European Conservative.

Először is, a tömeges, ellenőrizetlen bevándorlás indított el egy európai szintű lázadást. A kulturális veszteségtől és az EU túlkapásaitól való félelem a szuverenitás visszavételére és a határok lezárására bátorította a politikusokat. A növekvő bűnözés, a biztonság hiánya az egykor békés környékeken, valamint a szexuális zaklatáshoz hasonló bűncselekmények számának növekedése pedig mély visszhangot keltett a választók körében, akik nem találtak hatékony válaszokat a hagyományos pártoktól.

A gazdasági és demográfiai tényezők is hozzájárulnak ehhez az elégedetlenséghez. A 2008-as pénzügyi válság és annak utóhatása óta Európát bizonytalanság sújtja: infláció, vásárlóerő csökkenése, megfizethetetlen lakhatás, munkahelyek bizonytalansága, valamint egy olyan jövő, amely megnehezíti a családalapítást vagy a kilátások biztosítását. Sok polgár úgy érzi, hogy nincs hatalma a saját sorsa felett, és hogy a politikai elit továbbra is eltávolodik a valódi problémáitól.

Erős vezetők hiányában és a régi pártok kudarcai után ezek a jobboldali mozgalmak töltik ki az űrt. A második világháború utáni rendszer – a mérsékelt konzervatívok és a szociáldemokraták között egyértelműen meghatározott blokkokkal – úgy tűnik, végső szakaszában van, és képtelen reagálni a mai kihívásokra, részben azért, mert a két oldal gyakorlatilag megkülönböztethetetlenné vált.

‼️26%: Neuer Rekord für AfD‼️https://t.co/4BpKLk3mCf 💙🇩🇪

⚡️ Bei einer aktuellen Umfrage hat die AfD mit 26% einen neuen Rekord erzielt – und die CDU nebenbei noch überholt. Die anderen Altparteien brauchen schon ein Fernglas, um uns zu sehen. Wahrheit und eine vernünftige… pic.twitter.com/XWOfeiZNBf

— Christian Abel AfD (@erdbeerbuegler) August 13, 2025

Megpróbálják ellehetetleníteni őket

A népszerűség azonban nem garantálja a hatalomhoz való hozzáférést. Marine Le Penék RN-je többször is bekerült az elnökválasztás második fordulójába – csakhogy a rivális pártok egyesültek, hogy megakadályozzák őt abban, hogy az Élysée-palotába jusson. Még a 2024-es törvényhozási választások első fordulójának megnyerése után is egy széles körű Le Pen-ellenes szövetség akadályozta meg a hatalomtól.

Hasonló helyzet áll fenn Németországban, ahol az AfD-t egy „tűzfal” elszigetelte, amely miatt más pártok nem hajlandók koalícióra lépni vele. Az Egyesült Királyságban, bár a Reform UK vezet a közvélemény-kutatásokban, a választási rendszer eddig megnehezítette ennek a támogatásnak a mandátumokra való beváltását. 

Az FPÖ jó helyzetben van Ausztriában, de csak akkor tud kormányozni, ha más pártok beleegyeznek a vele való együttműködésbe.

Már láttuk, hogy a korábbi választásokon az establishment pártok végül hogyan alakítottak kormányt, hogy távol tartsák őket.

Ezeknek az erőknek a kormányra kerülési útja két forgatókönyv szerint képzelhető el: elsöprő győzelem, amely arra kényszeríti a centrista pártokat, hogy tárgyaljanak velük, vagy teljes többség, ami egyelőre a legtöbb országban valószínűtlennek tűnik.

Politikai hatásuk mégis nyilvánvaló: alakítják a napirendeket, vitákat kényszerítenek ki, és arra ösztönzik a hagyományos pártokat, hogy keményítsék meg álláspontjukat a bevándorlással, a bűnözéssel vagy a nemzeti szuverenitással kapcsolatban

– tette hozzá az elemzés.

Borítókép: Walter Rosenkranz – FPÖ (Fotó: AFP)