Ilyen lehet az átmeneti korszak és egy új világrend

A második világháború utáni világrend, a hidegháború korszaka, majd az amerikai hegemónia világrendje után manapság vannak arra utaló jelek, hogy ismét egy többpólusú világ alakulhat ki. Sokan úgy gondolják és joggal, hogy a mostani időszak is egy világrendváltást eredményező átmeneti kor, mondta el lapunknak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Mohamed bin Zayed Al Nahyan látványos katonai parádéval köszönti Vlagyimir Putyin orosz elnököt Abu Dhabiban, az Egyesült Arab Emírségekben 2023. december 6-án Fotó: Egyesült Arab Emírségek elnöki bírósága Forrás: Anadolu/AFP

Újabb hidegháború felé sodródik a világ

Az elmúlt évek nemzetközi konfliktusai azt mutatják, hogy a világ egy újfajta hidegháború felé sodródik. A globális hatalmi egyensúlyt ma két fő tényező látszik befolyásolni: az Egyesült Államok és szövetségesei (NATO, Japán, Ausztrália) az egyik oldalon, Kína és Oroszország pedig a másikon. Ma is egy átmeneti korban élünk, ami hasonlít az első és a második világháború előtti és utáni időszakokhoz. Sokan úgy gondolják, hogy a mostani időszak is egy világrendváltást eredményező átmeneti kor, mondja a szakértő.

Van, aki az unipoláris világrend végének, van, aki a többpólusú világrendnek nevezi ezt a kort, én a poszthegemoniális világrendként szoktam definiálni, elsősorban azért, mert azt még nem mondhatjuk, hogy minden tekintetben többpólusú világrend lenne. Néhány területen igen, de például pénzügyi és gazdasági szempontból, a globális katonai képességek szempontjából, vagy a szövetségi rendszerek szempontjából nem látom, hogy az Egyesült Államoktól a világrendépítésben át tudná venni valaki a stafétabotot.

A kínai és orosz haditengerészet hadihajói láthatók egy közös haditengerészeti gyakorlat, a Joint Sea 2022 után a Kelet-kínai-tengeren 2022. december 27-én (Fotó: Xinhua/AFP Li Yun)

Az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai és gazdasági versengés az évtized egyik legfontosabb konfliktusforrása. Kína Tajvan visszaszerzésére vonatkozó tervei és a mesterséges intelligencia vagy félvezetők területén zajló küzdelem is feszültségeket szül. Eközben a Nyugat és Oroszország, illetve a NATO és Moszkva között az ukrajnai háború súlyosbította szembenállást, illetve EU orosz energiától való függetlenedését sokan szintén problémaforrásnak tekintik.

A szakértő szerint a világrend egy sokak által elfogadott szabályrendszer kialakításának és fenntartásának képessége, amihez komoly hatalmi képességek szükségesek.

A jelenlegi helyzet sokakat emlékeztet a hidegháború időszakára: új fegyverkezési verseny zajlik, egyre gyakoribbak az ún. proxyháborúk, és kölcsönös szankciókat vetnek ki a szemben álló felek. Az új hidegháború tehát nemcsak katonai, hanem gazdasági, technológiai és információs síkon is zajlik, egy többek szerint multipolárizálódó világban.

Egyelőre azt nem látom, hogy az Egyesült Államokon kívül lenne olyan hatalom, amely az új világrend létrehozásához szükséges említett szabályrendszert ki tudná kényszeríteni. Jelenleg sokkal inkább az Egyesült Államok vezette világrendnek a megkérdőjelezése zajlik, de még nem tudjuk, hogy pontosan merre tartunk és azt, hogy új világrend van én még nem merném kimondani.

– jelentette ki Tálas Péter.

A jelenlegi status quót Oroszország és Kína kérdőjelezi meg, de Irán és Észak-Korea is ide sorolható

– Nagyon lényeges kérdés, hogy mi lesz az orosz–ukrán háború kimenetele és ki tudja jobban meggyőzni a világot arról, hogy ő győzött ebben a konfliktusban. Ez a konfliktus ugyanis arról is szól, hogy merre veszi az irányt a formálódó nemzetközi rendszer. Ha ez Oroszország lesz, akkor az oroszok példáját sokan követhetik, ha ez Ukrajna lesz, akkor sokan gondolhatják azt, hogy nem biztos hogy kellene követni Oroszország példáját, és katonai erővel kellene megváltoztatni a jelenlegi status quót, hangsúlyozta a szakértő.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök felszólal a BRICS-csúcson, 2024. október 24-én Kazanyban (Fotó: AFP/Maxim Shemetov)

Ez egy átmeneti korszak és a máltai találkozót is egy olyan átmeneti korszak kezdeteként szokták említeni, amely később egy új világrendet hozott.

– folytatta.

Azt gondolom, hogy Donald Trump elnökként nem biztos, hogy azt tudja és fogja tenni, amit korábban szeretett volna és amiről beszélt a kampányban. Ha például Putyin nem hajlandó békét kötni olyan feltételekkel, amit Trump javasol, akkor valószínűleg valamilyen formában folytatódni fog a háború és akkor Trumpnak is megváltozhat az álláspontja.

– mutatott rá Tálas Péter.

Amit Donald Trump egészen biztosan meg fog próbálni, az az, hogy leültesse a háborús feleket, de a tárgyalások eredményét senki, még ő sem garantálhatja és emiatt elnökként már nem lesz annyira deklaratív és egyértelmű Trump politikája sem, mint ahogy azt a kampányban kijelentette vagy sugallta.

– összegezte a szakértő.

Borítókép: Mohamed bin Zayed Al Nahyan látványos katonai parádéval köszönti Vlagyimir Putyin orosz elnököt Abu-Dzabiban, az Egyesült Arab Emírségekben 2023. december 6-án (Fotó: Anadolu/AFP/Egyesült Arab Emírségek Elnöki Bírósága)