35 éve 1989. december 3-án fejeződött be George H. W. Bush és Mihail Gorbacsov máltai találkozója. A „Máltai csúcstalálkozót” a korabeli sajtó történelmi jelentőségű megbeszélésnek minősítette George H. W. Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára között, amit egy Máltához közeli tengeren horgonyzó hajón tartottak.

Ezt az eseményt szimbolikusan az 1945-ös jaltai konferenciához kötött világrend, illetve a hidegháború végének kezdeteként értelmezték.
A hidegháború vége
A találkozón a két vezető egyetértett abban, hogy a hidegháború több évtizedes konfliktusa lezárulóban van. Bár nem írtak alá hivatalos megállapodást, a találkozót a szembenállás korszakának fordulópontjaként értékelték. Az 1989-ben zajló közép- és kelet-európai rendszerváltások és a berlini fal leomlása után a két fél a régió demokratikus átalakulásáról tárgyalt, Gorbacsov pedig ígéretet tett arra, hogy a Szovjetunió nem avatkozik be ezekbe a folyamatokba.
A megbeszélések során a gazdasági együttműködés fontosságát hangsúlyozták, különös tekintettel a Szovjetunió és a Nyugat közötti kereskedelemre. A találkozó a diplomácia történetében azért is kiemelkedő, mert megtestesítette a hidegháborús retorika és konfliktus helyett az együttműködés és párbeszéd új korszakát. Gorbacsov akkor úgy fogalmazott, hogy a világ a „félelem korszakából” egy „remény korszakába” lépett át.
Ez az esemény szimbolikus bevezetése volt a Szovjetunió összeomlásához és a bipoláris világ megszűnéséhez vezető folyamatnak.

Gorbacsov és Bush egy olyan időszakban találkozott, amikor az 1985-ben elindított peresztrojka már megtette abból a szempontból a hatását, hogy a közép-kelet-európai országokban elkezdődött a fordulat
– mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Ugyan nem írtak alá egyetlen konkrét megállapodást sem, de a máltai találkozót a sajtó a jaltai világrend végének értelmezte, ami a hidegháború végének is nevezhető, tette hozzá a szakértő.