A CIA vezetője, Willam Burns nemrég arról beszélt, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök parancsot adott a hadseregnek, hogy 2027-re állítsák össze a Tajvan elleni invázió végrehajtásának tervét. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy három év múlva Kína lerohanná Tajvant, mindenesetre figyelmeztető, hogy milyen komoly ambícióik vannak a kínaiaknak.
A Center for Strategic and International Studies amerikai kutatók kifejlesztettek egy szimulációt, amiben 24-szer lefuttatták, hogy mi történne, ha Kína megtámadná Tajvant, ami mögé Japán és az Egyesült Államok is felsorakozna. A szimuláció során azt figyelték, hogy a Kína a legtöbb esetben elveszítené a támadásokat, ám ez a győzelem hatalmas árat kérne az Egyesült Államoktól is, hiszen elveszítené a globális pozícióját, amellett, hogy rengeteg ember meghalna.
Tajvan légvédelme kérdéseket vet fel
Az Egyesült Államok eddig is folyamatosan adott el fegyvereket Tajvannak, hadihajókat és vadászrepülőket, azonban júliusban a Biden-adminisztráció egy egymilliárd dollár értékű hadianyag átadását engedélyezte. Az amerikai sajtó szerint ez a mechanizmus ugyanaz, mint ahogy fegyvereket küldenek Ukrajnába. Kína külügyminisztere, Mao Ning felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyja abba Tajvan felfegyverzését, máskülönben Kína ezt keményen megtorolja.
Kiszivárgott amerikai jelentések szerint Tajvan egy esetleges kínai légitámadást nem tudna kezelni. A szakértők arról beszélnek, hogy a tajvani légvédelem nem tudná pontosan észlelni a rakétákat, a légiflottájuk alig fele alkalmas bevetésre, és az óvóhelyre való elszállításuk is több mint egy hetet venne igénybe, amivel óriási hátrányba kerülnének, ha Kína támadást indítana.
Az Egyesült Államok ígéretet tett Tajvannak arra, hogy ha Kína megtámadná, határozottan a segítségére lesz. Jelentős amerikai egység állomásozik Okinaván, Japán egyik legdélibb szigetén, éppen erre a célra. Az Egyesült Államok légierejének vadászrepülő századai kevesebb mint egy óra alatt elérhetnék Tajvant, így a kínai seregnek nagyon kevés ideje maradna, hogy végzetes csapást mérjen a szigetre.
Emellett Japán megkezdte a déli Isigaki sziget megerősítését közepes hatótávolságú légvédelmi és hajóelhárító rakétákkal. Több száz katonát terveznek ott állomásoztatni, akik szükség esetén gyorsan képesek lennének Tajvan védelmére kelni.
A kiszivárgott dokumentumok után Tajvan védelmi minisztériuma közleményben szögezte le, hogy tiszteletben tartja a külső véleményeket a katonai felkészültségével kapcsolatban, ám úgy érzik, hogy a tisztjeik teljes mértékben alkalmasak a biztonság fenntartására.
A tárca úgy véli, hogy Tajvan nagyon érzékeny lenne egy esetleges kikötői blokádra, hiszen energiájának 91 százaléka – szén, olaj és gáz – importból származik, és mindösszesen tíznapnyi gáztartalékkal rendelkeznek.
Így mehetne végbe egy tengeri támadás
Hatalmas távolságot kellene megtenni egy kínai inváziós flottának, ha hajókkal akarnák megtámadni Tajvant, ami azt jelentené, hogy csak lassan tudnának mozogni, ezáltal sebezhetők lennének a nagy hatótávolságú rakéta- és légitámadásokkal, de még egy esetleges tengeralattjárós támadással szemben is.
Egy ilyen invázió akkor lehet sikeres, ha közben Tajvan teljes légvédelmét és légierejét vissza tudják fojtani, esetleg meg is tudják semmisíteni. Fontos lenne, hiszen a kínai egységeknek partot kellene érniük. Még ha ez sikerül, akkor is nehezen haladnának, hiszen a sziget erősen erdős hegygerincekből áll, egész nyugati oldalát folyók és csatornák keresztezik.
Tajvannak kevés olyan kikötője van, amely alkalmas kétéltű partraszállásra, és minden erőnek azonnal ki kellene küzdenie magát a partra, miközben halálos ellentűz zúdul le a környező magas épületekről.
A legnagyobb szigeteken hajó- és légvédelmi rakéták, korai figyelmeztető radarrendszerek és jól képzett csapatok találhatók. Könnyen észlelnék egy nagy inváziós flotta jelenlétét, és képesek lennének jelentést tenni annak mozgásáról, és károkat okozni a kínai haditengerészet lassan mozgó szállítóhajóiban, még mielőtt a flotta elérné a célkikötőket. Szakértők szerint ezért ezeket a szigeteket minden konfliktus legelején el kell foglalni. Kommandósok tízezreire lenne szükség ahhoz, hogy gyorsan elfoglalják azokat, és a szigetek számos védelmét hatástalanítsák, mielőtt bármilyen invázió megindulhatna.
A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete szerint a sziget fegyveres erői, 163 000 aktív katona, további 1,6 millió tartalékban, jól képzettek, számottevően felülmúlják a kínai szárazföldi katonai erőt.
2 035 000 aktív állományával a kínai védelmi erők a világ legnagyobb fegyveres ereje , 965 000 fővel csak a hadseregben.
A legnehezebb harc a jól védett kulcsfontosságú kikötők és repülőterek elfoglalása lenne.
Elkezdődne a kiberháború
Nem csupán a fizikai célpontokat támadná Kína. A kiberhadviselés fontos szerepet játszana Tajvan védelmének semlegesítésében, aktívan megcélozva a parancsnokságot és az irányítást, valamint az ország infrastruktúráját.
Tajvan kiberhadviselési egysége, bár kicsi, jól képzett, a 2400 szakemberből álló személyzet eltörpül a kínai hekkerek mellett, amelyek száma akár a százezret is elérheti.
A tajvaniaknak kevés esélyük lenne, mivel a kínaiak a támadások széles spektrumán mindent megbénítanának, az elektromos hálózatoktól kezdve az internetszolgáltatókon át a telekommunikációig.
Leállítanák az elektronikus banki szolgáltatást, megbénulnának a repülőterek és a katonai repülőterek. Ez a kínai hadsereg egyik kulcsfontosságú stratégiai fegyvere, és a támadás kezdeti szakaszában használnák. Csapataik magasan képzettek és rendkívül hatékonyak a támadó kiberhadviselésben.
A szilíciumpajzs inkább névjegykártya
A The Japan Times szerint túlzás lenne Tajvan szilícumpajzsáról beszélni. Hiába gyártja a világ mikrocsipjeinek 90 százalékát, a félvezetők 60 százalékát Tajvan, hiába gondolja sok szakértő úgy, hogy maga ez az adat visszatartja Kínát attól, hogy megtámadja az országot, hiszen ez hatalmas gazdasági visszaeséssel járna.
A japán lap szerint ennek semmi köze ahhoz, hogy még nem támadták meg őket. Tajpejnek fontos az, hogy használja a meglévő technodiplomáciáját olyan országokkal, mint az Egyesült Államok vagy Németország, mert ezzel a kínai gazdasági függőségüket lehet csökkenteni, új gazdasági és diplomáciai kapukat nyithatnak.
Ezért a szilíciumpajzs kifejezés helyett inkább a „szilícium névjegykártyát” lenne érdemes használni, amivel kapcsolatokat tudnak nyitni.
Borítókép: Az amerikai haditengerészet által közreadott képen az Arleigh Burke osztályú, irányított rakétával felfegyverzett USS Milius (DDG 69) amerikai romboló áthalad a Tajvani-szoroson 2023. április 16-án (Fotó: MTI/AP/Amerikai haditengerészet)
