Szijjártó Péter: Sajnálatos európai jelenség, hogy a patrióta, szuverenista vezetőket igyekeznek kiiktatni

Sajnálatos európai jelenség, hogy a patrióta, szuverenista vezetőket igyekeznek kiiktatni, s ezért fontos kiállni a demokratikusan megválasztott vezetők, így például Milorad Dodik boszniai szerb elnök mellett is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) hivatalában fogadja Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét 2025. szeptember 4-én Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a boszniai Szerb Köztársaság elnökével, Milorad Dodikkal közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Európa jelenleg kifejezetten súlyos biztonsági válsággal szembesül, több mint három és fél éve háborús vészhelyzet áll fenn, ezért az utolsó dolog, amire szükség lenne most, az egy további krízis a Nyugat-Balkánon.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) hivatalában fogadja Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét 2025. szeptember 4-én (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Mi a Nyugat-Balkánnal szomszédos ország vagyunk, és ekképpen számunkra a Nyugat-Balkán békéje, biztonsága és stabilitása kiemelt fontosságú kérdés. Mi felelős szomszédságpolitikát folytatunk, ezért igyekszünk a magunk eszközeivel hozzájárulni ahhoz, hogy a Nyugat-Balkánon a béke, a nyugalom és a stabilitás állapota jöhessen létre

 – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ezért is támogatja a régiós államok európai uniós integrációját, ezért hajt végre gazdaságfejlesztési programokat, ezért ad ösztöndíjakat. „Sajnos azonban úgy látjuk, hogy az ukrajnai háború meghosszabbítását előidéző nyugat-európai politikusok a Nyugat-Balkán esetében is ugyanazt a hasonlóan hibás hozzáállást mutatják, mint Ukrajna esetében, és ez rendkívül veszélyes” – figyelmeztetett.

Ennek kapcsán pedig elítélte, hogy a nyugat-európai politikusok a lenézés, a kioktatás, a fenyegetések, a szankciók eszközével élnek egyes nyugat-balkáni nemzetekkel és a vezetőikkel szemben, miközben ennek nem szabadna, hogy helye legyen a nemzetközi politikában. Továbbá kiemelte, hogy 

a magyar kormány ezzel szemben tiszteletben tartja a nyugat-balkáni országok szuverenitását, az állampolgárok által legitimitással felruházott vezetőket és az ő szuverenitásukat is, és így van ez Milorad Dodik esetében is.

Szijjártó Péter megjegyezte hogy szuverén politikát csak úgy lehet végrehajtani, hogy az mentes kell, hogy legyen mindenfajta külső nyomásgyakorlástól. „Az elmúlt évtizedek azt mutatták meg, hogy a külső beavatkozások a Nyugat-Balkánon mindig instabilitást, mindig veszélyes helyzeteket és mindig békétlenséget okoznak” – fogalmazott.

Mi azt gondoljuk, hogy az országok sorsáról csak saját maguk dönthetnek (…) És azt gondoljuk, hogy egyes nemzetek és a vezetőik szándékos semmibevétele elfogadhatatlan és veszélyes is a nemzetközi politikában

 – fűzte hozzá. A miniszter végül sajnálatos jelenségnek nevezte, hogy a patrióta és szuverenista vezetőket igyekeznek kiiktatni, mégpedig a leggátlástalanabb eszközökkel, különösen Európában. Példaként említette, hogy Szlovákiában megpróbálták megölni a patrióta kormányfőt, Csehországban a választási győzelemre esélyes patrióta vezetőt megverték, Szerbiában pedig már hónapok óta szítják a zavargásokat és a tüntetéseket a patrióta vezetők ellen.

„A mi esetünket jól ismerjük, a komplett brüsszeli intézményrendszert mozgósítják annak érdekében, hogy itt, Magyarországon kormányváltást érjenek el. És látjuk azt is, ahogy a boszniai Szerb Köztársaságban folyamatos a külföldről irányított boszorkányüldözés a legitim vezetővel szemben” – mondta.

Tehát ez egy sajnálatos európai jelenség, a patrióta, szuverenista vezetőket igyekeznek kiiktatni. Ezért is fontos, hogy ilyenkor kiálljunk a demokratikusan megválasztott vezetők mellett, és egész Európa szempontjából, egész Európa jövője és biztonsága szempontjából kulcskérdés, hogy ezt a rendkívül antidemokratikus folyamatot, ami a patrióta vezetők kiiktatására irányul, megállítsuk

 – folytatta. „És ahogy elnézzük a politikai folyamatokat Európában, ha a patrióták kellőképpen meg tudnak erősödni, akkor ezt az antidemokratikus, Európára veszélyes folyamatot is meg lehet majd állítani” – összegzett.

Szijjártó Péter lapunk kérdésére válaszolva azt mondta, hogy Brüsszel elszigeteltségbe döntötte az európai gazdaságot. 

Elszigetelték az európai gazdaságot az amerikaitól a világ legrosszabb vámmegállapodásával, elszigetelték a kínai gazdaságtól teljesen eszetlen ideológiai megközelítéssel, és elszigetelték az európai és az orosz gazdaságot a szankciókkal. Ma ott vagyunk, hogy az európai gazdaság versenyképessége a leggyengébb a vetélytársakhoz képest

 – fogalmazott. Hozzátette: „Ez az Európai Bizottság Von der Leyen elnök vezetésével annyit ártott az európai gazdaságnak, mint talán korábban egyik Európai Bizottság sem”.

Milorad Dodik a minap azt nyilatkozta, hogy Bosznia 30 éve külföldi megszállás alatt van. A boszniai Szerb Köztársaság elnöke a Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy az októberi népszavazás ennek elutasítás-e, így felelt: 

Mindaz, ami elméletben és gyakorlatban a megszállást jelenti egy ország számára, az érvényes Bosznia-Hercegovinára is. A demokratikus, parlamentáris Európában mi történt? Hitler és Schmidt – mindketten németek voltak.

Schmidt Brüsszelben a migrációs politika élén állt, és amikor döntéseket hozott, azok olyan jogszabályok voltak, amelyeket emberek egy csoportja elfogadhatónak tartott. Ugyanakkor Bosznia-Hercegovinában a muszlimok Hitler idején is a német oldalon álltak” – magyarázta Milorad Dodik. Hozzátette, hogy „ha az alkotmánybíróságot nézzük: a külföldieket soha nem helyezték ki onnan, az alkotmányt pedig politikai szándékok szerint alkalmazták”.

Engem például egyes interjúk után azzal fenyegettek, hogy az Interpol nemzetközi elfogatóparancsot ad ki ellenem – persze ezt végül nem tették meg, de a brüsszeli bürokrácia így is átvette a döntéseket. Az Európai Unióban sokan ma is úgy tekintenek Boszniára, mint egy megszállt területre. Nincs olyan vezető Európában, akinek tekintélye volna, aki irányt tudna mutatni.

Európa elveszítette annak lehetőségét, hogy versenyben maradjon a nagy globális rendszerekkel, és így politikátlan közösséggé vált. Sokan azt mondják, hogy a Soros által támogatott civil szervezetek befolyása is ennek a megszállásnak a része.”

Az elnök úgy fogalmazott, hogy tiszteletben tartja a szlovéneket, de „Szlovénia és Horvátország német támogatással szétverte Jugoszláviát, és ezzel háborút kezdeményezett”.

Ezért számunkra világos, hogy amit ma látunk, az új folyamatokhoz vezethet. Örülök annak, hogy egyre szorosabb az együttműködés a Boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország között, és folytatjuk közös projektjeinket. 

„Mi támogatjuk a magyar kormány álláspontját, mert úgy gondoljuk, együtt kell működni Oroszországgal és Kínával is, hiszen a jövő multipoláris világának fontos szereplői lesznek. Magyarország kétségtelenül nagy barátja a Köztársaságnak, és mi ezt nagyra értékeljük” – zárta.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) hivatalában fogadja Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét 2025. szeptember 4-én (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)