A francia Mirage-ok sem fognak csodát tenni Ukrajnában

Franciaország hivatalosan is leszállította az első Mirage 2000-5F vadászgépeket Ukrajnának, de ezek harci alkalmazása komoly akadályokba ütközhet. Az integrációs kihívásoktól kezdve a logisztikai nehézségekig számos tényező hátráltathatja a francia vadászgépek harci bevetését ugyanúgy, mint korábban az F–16-osok esetében is. A Mirage vadászgépek nem fognak csodát tenni, a szállítással Franciaország azt jelezte, hogy Európa is képes európai vadászgépeket szállítani, és ez befolyásolhatja esetleg a tűzszünetig a későbbi amerikai álláspontot is, hangsúlyozta lapunknak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Fotó: NurPhoto via AFP Forrás: NurPhoto via AFP/Urbanandsport/NurPhoto

Tálas Péter (Fotó: Nemzeti Közszolgálati Egyetem)

Mirage gépek sem fognak csodát tenni

Ukrajnának nincs szüksége nagy képességű és modern gépekre, elsősorban a gyorsan bevethető gépekre lenne szüksége

– mondta el lapunknak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Ezeket a Mirage-okat levegő-föld osztályú támadásokra is felkészítették de inkább a drónok, siklóbombák és cirkálórakéták lelövésére tudják majd őket használni

– tette hozzá a szakértő.

Tálas Péter arról is beszélt, hogy az Ukrajnának szállított Mirage, a francia vadászgépeknek a legöregebb típusa, ilyet használtak például Brazíliában, Egyiptomban, Katarban és Peruban is. 

A Mirage-ok nem fognak csodát tenni, a szállítással Franciaország azt jelezte, hogy Európa is képes európai vadászgépeket szállítani, és ez befolyásolhatja esetleg a tűzszünetig a későbbi amerikai álláspontot is. A kérdés az, hogy mennyit akar Európára átterhelni és Európa ebből mennyit tud átvállalni.

 – összegezte Tálas Péter.

Nagy kockázatú célpontok Oroszország számára

Korábban Németország is a hadrendből már kivont fegyvereket küldött Kijevnek. A háború előtt közvetlenül ötezer sisakot ajánlottak fel, majd később egészségügyi felszerelést. A háború kezdete után ezer páncéltörő fegyver, 500 Stinger föld-levegő rakéta, valamint 2700 Strela légvédelmi rakéta átadásáról döntöttek. 

Oroszország a maga részéről többször is azt hangoztatta, hogy a nyugati katonai segítség nem jelent jót Ukrajnának, és csak meghosszabbítja a konfliktust, a fegyverszállítmányok pedig legitim célponttá válnak az orosz hadsereg számára.

A nyugati fegyverszállítmányok akadályozzák a konfliktus rendezését és közvetlenül bevonják a NATO-országokat az orosz–ukrán háborúba , mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (Fotó: AFP/Alekszandr Nemenov)

Oroszország hangsúlyozta, hogy korai előrejelző és elektronikai hadviselési rendszereit a NATO repülőgépeinek felderítésére és semlegesítésére szabták. Az olyan nagy hatótávolságú rakétarendszerekkel, mint az S-200, S-300, S-400 és S-500 az arzenáljában, Oroszország komoly fenyegetést jelenthet az ukrán égbolton lévő Mirage-okra.

Borítókép: A francia Mirage 2000 vadászgép a levegőben (Fotó: NurPhoto/AFP/Urbanandsport)