Megérkeztek az első Mirage vadászrepülőgépek Ukrajnába – közölte Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter közösségi oldalán.
2024. június 6-án Emmanuel Macron bejelentette a francia Mirage 2000-esek leszállítását Ukrajnának. Az első közülük ma érkezett meg Ukrajnába.
– írta. A hírt megerősítette az RBC-Ukraine ukrán hírportál is.
A francia Mirage-ok hamarosan az ukrán égbolton fognak repülni
– írták.
Ukrajnának össze kell hangolnia a Mirage 2000-5F-ek működését a jelenlegi szovjet gyártmányú repülőgépekkel, valamint a hamarosan érkező amerikai F–16-osokkal. A pilótáknak új taktikákat kell kidolgozniuk és összehangolniuk a légierő és a szárazföldi csapatok együttműködésével – írja a Sputnik. A Mirage 2000 delta szárnykialakítása és nagy leszállási sebessége miatt legalább 700 méter hosszú kifutópályákra van szükség. Sok ukrán légibázist ezért kell alakítani, hogy megfelelően kiszolgálhassák az új gépeket.
Volodimir Zelenszkij már hosszú ideje sóvárog modern vadászgépek után, mert szerinte ezek akár meg is fordíthatják a háború menetét.
Belgium, Dánia, Hollandia és Norvégia is ígéretet tett, hogy több mint 60 F–16-os vadászgépet szállít Ukrajnának. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a repülőgépek száma azonban „csekély”, és nem világos, hogy az ukrán pilóták tudják-e használni a harci gépeket.
Hollandia leselejtezett F–16-os amerikai vadászgépeket ígért és szállított Kijevnek, de azokról is kiderült, hogy nem vagy csak korlátozottan tudják őket használni. Az első F–16-os gép aztán titokzatos körülmények között le is zuhant. Ukrán illetékesek szerint az országnak legalább 130 darab vadászgépre lenne szüksége az orosz légierő semlegesítéséhez. Ennek azonban csupán töredékével rendelkezik jelenleg Kijev.
Tavaly ősszel Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter már arról beszélt, hogy országa rendelkezik a partnerek által nyújtott kötelezettségvállalásokkal az F–16-os és a Mirage vadászgépek tekintetében, és emellett tárgyalások folynak a Gripen- és Eurofighter-beszerzésekről. Akkor arról is beszéltek, hogy Ukrajna és Svédország is tárgyalásokat kezdett a Saab JAS–39 Gripen repülőgépek beszerzéséről.
Az átadásra kerülő Mirage-ok számát nem nevezték meg, de novemberben Frank Gilletti, a nemzetgyűlés védelmi bizottságának alelnöke azt mondta, hogy hat darab lesz. Mint a Valeurs Actuelles megjegyezte, ez az maximum, amelyet Franciaország át tud Kijevnek adni, mivel a francia légierő mindössze 26 ilyen géppel rendelkezik
– írja a RIA Novosztyi.
Mirage gépek sem fognak csodát tenni
Ukrajnának nincs szüksége nagy képességű és modern gépekre, elsősorban a gyorsan bevethető gépekre lenne szüksége
– mondta el lapunknak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
Ezeket a Mirage-okat levegő-föld osztályú támadásokra is felkészítették de inkább a drónok, siklóbombák és cirkálórakéták lelövésére tudják majd őket használni
– tette hozzá a szakértő.
Tálas Péter arról is beszélt, hogy az Ukrajnának szállított Mirage, a francia vadászgépeknek a legöregebb típusa, ilyet használtak például Brazíliában, Egyiptomban, Katarban és Peruban is.
A Mirage-ok nem fognak csodát tenni, a szállítással Franciaország azt jelezte, hogy Európa is képes európai vadászgépeket szállítani, és ez befolyásolhatja esetleg a tűzszünetig a későbbi amerikai álláspontot is. A kérdés az, hogy mennyit akar Európára átterhelni és Európa ebből mennyit tud átvállalni.
– összegezte Tálas Péter.
Nagy kockázatú célpontok Oroszország számára
Korábban Németország is a hadrendből már kivont fegyvereket küldött Kijevnek. A háború előtt közvetlenül ötezer sisakot ajánlottak fel, majd később egészségügyi felszerelést. A háború kezdete után ezer páncéltörő fegyver, 500 Stinger föld-levegő rakéta, valamint 2700 Strela légvédelmi rakéta átadásáról döntöttek.
Oroszország a maga részéről többször is azt hangoztatta, hogy a nyugati katonai segítség nem jelent jót Ukrajnának, és csak meghosszabbítja a konfliktust, a fegyverszállítmányok pedig legitim célponttá válnak az orosz hadsereg számára.
A nyugati fegyverszállítmányok akadályozzák a konfliktus rendezését és közvetlenül bevonják a NATO-országokat az orosz–ukrán háborúba , mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek.
Oroszország hangsúlyozta, hogy korai előrejelző és elektronikai hadviselési rendszereit a NATO repülőgépeinek felderítésére és semlegesítésére szabták. Az olyan nagy hatótávolságú rakétarendszerekkel, mint az S-200, S-300, S-400 és S-500 az arzenáljában, Oroszország komoly fenyegetést jelenthet az ukrán égbolton lévő Mirage-okra.
Orosz–ukrán háború 
