Az iráni–amerikai atomtárgyalások kudarca az egekbe lőheti az üzemanyag árát

Megakadtak az Egyesült Államok és Irán között Katarban zajló tárgyalások a közép-keleti ország atomprogramjáról. A kudarc szele megérintette a piacokat is: a G7-ek csúcstalálkozóján született oroszellenes megállapodások után újra meredeken emelkedni kezdett a nyersolaj ára – írja a Hirado.hu.

Robert Malley, az Egyesült Államok iráni különmegbízottja és Ali Bagheri iráni tárgyaló kedden a katari fővárosban, Dohában kezdett közvetett tárgyalásokat az iráni nukleáris programról annak érdekében, hogy a Bécsben folyó, három hónapja megrekedt tárgyalások kimozduljanak a holtpontról. Hosszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter türkmenisztáni látogatásán szerdán kijelentette: „komolyan” gondolják, hogy megállapodásra törekszenek, és leszögezte, hogy ha az amerikai félnek szintén komolyak és reálisak a szándékai, akkor a jelenlegi szakaszban lehetséges a megállapodás. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy országa nem fog engedni a Teherán által a tárgyalások során meghatározott „vörös vonalakból”.

Miután Josep Borrell, az EU külügyi vezetője már napokkal korábban Teheránba utazott, hogy az iráni féllel tárgyaljon, a katari tárgyalások elakadásának hírére Dohába utazott, hogy segítsen a közvetítésben.

A Zerohedge amerikai portál szerint

az iráni–amerikai nukleáris megállapodás jelenleg valószínűtlenebbnek tűnik, mint valaha. Az energiaválsággal szembesülő Nyugat szempontjából a tárgyalások kudarca pedig egyet jelent azzal, hogy az iráni olaj visszatéréséről lemondhat a nemzetközi piac.  

A katari események nyomán a nyersolaj ára újra masszívan emelkedni kezdett, miután a hét elején lezajlott G7-csúcstalálkozón elhangzott bejelentések növekvő pályára állították az energiahordozó piaci értékét. A csúcson ugyanis megegyezés született az Oroszország elleni keményebb fellépésről, illetve az orosz energiára vonatkozó árplafon bevezetéséről annak érdekében, hogy a Kreml háborús gépezete ne profitáljon az energiaárak emelkedéséből – írja a Zero Hedge.

Az amerikai lap rámutat: Biden-kormányzat igyekezett eddig hozzáférhetetlen nyersolajkészleteket megcsapolni, többek között Venezuelából, mivel a szaúdiak is elutasítónak tűnnek a további olajszivattyúzásra vonatkozó washingtoni erőfeszítésekkel szemben. Az al-Dzsazíra beszámolójában összefoglalja, hogy hol tartanak az iráni atomprogram-megállapodásra irányuló, újfent elakadt tárgyalások. Ezek szerint

• több, szünetekkel tarkított tárgyalási forduló után úgy tűnt, hogy a tárgyaló felek márciusban a megállapodás küszöbén állnak, ám az mégsem jött létre.
• Azóta Irán és az Egyesült Államok üzeneteket váltanak egymással, de nem sikerült megállapodásra jutniuk.
• A két fél között a legnagyobb nézeteltérés az, hogy az USA meddig megy el a szankciók feloldásában – az iráni Iszlám Forradalmi Gárda elit alakulatának státusza az egyik fő akadály, mivel az USA nem hajlandó levenni a katonai alakulatot a külföldi terrorista szervezetek listájáról.
• Eközben Teherán továbbra is kitart amellett, hogy csak az amerikai fél hátráltatja az előrejutást, és hogy lényegében a labda még mindig Washington térfelén van, és a Biden-kormányzatnak kell cselekednie, talán annak tudatában is, hogy az orosz-ukrán események további nyomást gyakorolnak a Fehér Ház Iránnal szembeni álláspontjára.

Ismeretes: a három hónapja megrekedt bécsi tárgyalásokon – amelyeken Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és közvetve az Egyesült Államok – vesz részt, az Iránnal 2015-ben kötött atomalku felélesztéséről tárgyalnak. Az amerikaiak és az irániak azzal vádolják egymást, hogy akadályozzák a 2015-ben kötött nemzetközi megállapodáshoz történő visszatérést, amely korlátozásokat írt elő Irán nukleáris programjára, cserében az iszlám köztársaság elleni nemzetközi szankciók fokozatos feloldásáért.

Négy éve, 2018-ban a Donald Trump republikánus elnök vezette Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a megállapodásból, és visszaállította az amerikai gazdasági szankciókat. Válaszul az irániak elkezdtek elszakadni a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) néven ismert megállapodás által előírt kötelezettségvállalásoktól.  

Joe Biden amerikai kormánya jelezte, hogy vissza akar térni a megállapodáshoz.

Irán azonban a szankciók feloldását és garanciákat követel arra, hogy Washington nem lép ki ismételten a JCPOA-ból. Teherán azt is követeli, hogy a Forradalmi Gárdát vegyék le a terrorista szervezetek amerikai listájáról, bár ez hivatalosan nem szerepel a „vörös vonalként” meghatározott feltételek között.

Ali Bahadori Dzsahromi iráni kormányszóvivő szerdán reményét fejezte ki, hogy „kedvező” és „elfogadható” megállapodásra jutnak, ha az Egyesült Államok lemond a „Trump-módszerről”, amely Teherán szerint nem volt összhangban a nemzetközi joggal.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)