Friedrich Merz: Németország nem vesz részt az iráni háborúban

Németország nem vesz részt Izrael és az Egyesült Államok Irán ellen indított háborújában – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár. Nagy-Britanniát „nem fogják belerángatni” az iráni háborúba és a szélesebb térségben kialakult konfliktusba – mondta Keir Starmer brit miniszterelnök a Downing Streeten tartott sajtóértekezletén.

Friedrich Merz német kancellár Fotó: ANP via AFP

„Nincs mandátumunk az ENSZ-től, az Európai Uniótól vagy a NATO-tól, ahogy azt a (német) alaptörvény megköveteli. Így már az elejétől világos volt, hogy ez a háború nem a NATO dolga” – hangoztatta az iráni háborúval kapcsolatban Friedrich Merz német kancellár Rob Jetten holland miniszterelnökkel közösen tartott berlini sajtótájékoztatóján.

Németországhoz hasonlóan Nagy-Britannia is kimarad az iráni háborúból (Fotó: AFP)

Az Egyesült Államok és Izrael mindemellett nem is konzultált velünk a háborút megelőzően. Ami Iránt illeti, soha nem született közös döntés arról, hogy egyáltalán foglalkozzunk-e ezzel a kérdéssel. Éppen ezért fel sem merül az a kérdés, hogy Németország hogyan vehetne részt katonailag ebben a konfliktusban

– fűzte hozzá.

Jetten úgy fogalmazott, hogy Hollandia „nyitott lenne” bármilyen olyan kérésre, amely a Hormuzi-szoros kereskedelmi forgalmának védelmét szolgáló misszióhoz való hozzájárulásra vonatkozna. Ugyanakkor leszögezte, hogy a hadműveletek jelenlegi mértéke miatt ez egyelőre lehetetlen. Hozzátette, hogy egyelőre nem is kaptak világos felkérést ilyesmire.

Nagy-Britanniát „nem fogják belerángatni” az iráni háborúba és a szélesebb térségben kialakult konfliktusba – mondta Keir Starmer brit miniszterelnök a Downing Streeten tartott hétfői sajtóértekezletén.

A munkáspárti kormányfő úgy fogalmazott: személyes támadások érték, amiért úgy döntött, hogy nem csatlakozik „az Irán elleni offenzívához”.

Kijelentette: ugyanolyan erőteljesen tartja magát az általa vallott alapelvekhez, mint a 2003-as iraki háború előtti viták idején.

Ezek az alapelvek azt diktálják, hogy a döntéseket nyugodtan, higgadt fejjel elvégzett helyzetértékelés alapján, a brit nemzeti érdekeknek megfelelően kell meghozni, és „ha katonáinkat veszélyeknek tesszük ki, legalább annyit megérdemelnek, hogy tudják: amit tesznek, az jogilag megalapozott, és van hozzá megfelelő, átgondolt terv” – mondta.

Starmer közölte: vannak olyanok, akik szerint Nagy-Britanniának „fejest kellett volna ugrania ebbe a háborúba”, miközben nem is alkottak teljes képet arról, hogy „mibe küldenék bele fegyveres erőinket, és arra sem volt tervük, hogy miként keveredünk ki ebből”.

A brit kormányfő néhány napon belül másodszor kérdőjelezte meg az Irán ellen indított amerikai és izraeli hadműveletek törvényes mivoltát.

A háború kezdete utáni első héten, a londoni alsóház ülésén Starmer úgy fogalmazott: nem hajlandó háborúba vinni Nagy-Britanniát mindaddig, amíg nincs meggyőződve a háború jogi megalapozottságáról, és arról, hogy a hadműveletek mögött életképes, átgondolt tervek állnak.

Nagy-Britannia az utóbbi napokban komoly konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal, amiért az iráni háború kezdeti szakaszában nem engedélyezte az amerikai légierőnek brit támaszpontok használatát, és bár ezt a tilalmat azóta visszavonta, a brit kormány továbbra sem hajlandó részt venni az iráni támadó hadműveletekben.

Donald Trump amerikai elnök emiatt többször is éles hangú nyilatkozatokban bírálta Starmert.

A Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva – a második világháborús brit miniszterelnökre utalva – Trump a minap úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi brit kormányfő „nem egy Winston Churchill”.

A teheráni külügyminisztérium szerint az Irán elleni katonai agresszióban való részvételnek minősül a román légi támaszpontok amerikai igénybevételének engedélyezése, Bukarest azonban azt mondja, hogy nem vesz részt a konfliktusban, és az Egyesült Államoknak 2006 óta hozzáférést biztosít a romániai katonai bázisok folyamatos használatához.

Andrei Tarnea bukaresti külügyi szóvivő az iráni külügyminisztérium szóvivőjének azon – a bukaresti média által „közvetlen fenyegetésnek” minősített – nyilatkozatára reagált hétfőn, amelyben Romániát külön is nevesítve figyelmeztetett minden országot: ne váljon az irániak elleni agresszió bűnrészesévé.

Eszmail Bagai teheráni szóvivő a nemzetközi jogot sértő, elfogadhatatlan lépésnek nevezte a román parlament múlt heti határozatát, amellyel jóváhagyta amerikai légiutántöltő- repülőgépek és egyéb hadi felszerelések ideiglenes romániai állomásoztatását. A bukaresti döntés szerinte foltot ejt Irán és Románia történelmileg hagyományosan baráti kapcsolatán, amire Irán „megfelelő választ” fog adni mind jogi, mind politikai vonatkozásban.

Válaszában a román szóvivő leszögezte: Románia több mint tíz éve rendelkezik rakétavédelmi képességekkel az euroatlanti térségen kívülről érkező fenyegetésekkel szemben. A rendszer szigorúan védelmi jellegű, kizárólag önvédelmi célokra használják, az ENSZ alapokmányával összhangban.

Románia nem vesz részt a konfliktusban. Elsődleges célunk a feszültség csökkentése, diplomáciai erőfeszítéseink a konfliktus első napja óta erre irányulnak. Ugyanakkor elítéljük Irán teljesen indokolatlan támadásait az öböl térségének államai ellen, és köszönetet mondunk az utóbbiaknak, hogy megvédték az országaikban tartózkodó állampolgárainkat. Felszólítjuk Iránt, hogy vessen véget ezeknek a támadásoknak, amelyek emberi életeket veszélyeztetnek és a biztonság, valamint a globális gazdaság romlásához vezetnek

– hangsúlyozta a román külügyi szóvivő.

Az Irán ellen indított közel-keleti háborúhoz nincs köze a NATO-nak – jelentette ki Stefan Kornelius német kormányszóvivő hétfőn arra reagálva, hogy Donald Trump amerikai elnök szerint a NATO-tagállamok közreműködésére is szükség lenne a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajók védelmében.

Donald Trump a Financial Times című pénzügyi-politikai lapnak adott nyilatkozatában szólította fel a NATO-tagállamokat arra, hogy vegyenek részt a védelmi műveletekben, mert különben „nagyon rossz jövővel” nézhetnek szembe a szoros megbénult forgalma miatt kialakult globális kőolajár-robbanás miatt.

Jürgen Hardt, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) külpolitikai szóvivője a Deutschlandfunk rádióállomásnak adott hétfői nyilatkozatában azt mondta, Németországban pártokon átívelő konszenzus van abban, hogy európai hadihajók ne vegyenek részt a szoroson áthaladó hajók védelmében.

Donald Trump nem vette figyelembe a háború elindításakor (…), hogy a hadihajók önmagukban nem lesznek elégségesek a keskeny vízi út biztosításához

– mondta. 

Hozzátette, hogy a régió partvonala sűrűn lakott, így Irán könnyen megtámadhatja őket szárazföldről aknavetőkkel vagy drónokkal. 

Ezért azt javasolnám, hogy egyszerűen fogadjuk el a Hormuzi-szoros zárva tartását, amíg nem történik változás Iránban

– tette hozzá.

Johann Wadephul német külügyminiszter szintén elutasította vasárnap a szorosban való katonai beavatkozás lehetőségét.

A német kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokrata párt külpolitikai szakértője, Adis Ahmetovic a ZDF közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva hétfőn azt mondta, hogy Trump elnök „elszámította magát” az Irán ellen február 28-án elindított hadjárat kapcsán. 

Eredetileg egy nagyon gyors és rövid háborút képzelt el, de ma már azt látjuk, hogy hetekig elhúzódik még a konfliktus

– mondta. 

Hozzátette: a német haditengerészetnek vannak ugyan speciális képességei, de jelenleg nem rendelkezik azzal a szükséges kapacitással, ami lehetővé tenné a részvételét egy ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén.

Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) párt elnöke az ügy kapcsán azt mondta, hogy a „kis német haditengerészetnek a Hormuzi-szorosban való, még egy EU-misszió keretein belüli bevetése is illuzórikus és rendkívül veszélyes lenne”, mert a területen való biztonságos áthaladás biztosítására még az amerikai haditengerészet sem képes.

Az Európai Unió Tanácsa hétfőn további 16 személyt és három szervezetet vett fel az Irán elleni szankciós listára súlyos emberi jogi jogsértések miatt.

A döntés olyan személyeket és szervezeteket érint, amelyek kulcsszerepet játszottak a 2026 januárjában zajló utcai tüntetések leverésében. A demonstrációk erőszakos elfojtása a jelentések szerint több ezer civil áldozatot követelt.

Az uniós intézkedések többek között Irán belügyminisztériumának biztonsági és rendészeti ügyekért felelős helyettes miniszterét, valamint az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) több helyi parancsnokát sújtják, akik közvetlenül részt vettek a tiltakozások erőszakos elfojtásában.

A szankciós listára került továbbá a teheráni Mohammad Raszúlolláh hadtest, amely az IRGC és a Baszídzs erők félkatonai önkéntes milícia fővárosi műveleteit koordinálja, valamint az Imám Reza nevű IRGC-egység, amely Razavi Horaszán tartományban működik, ahol különösen brutális fellépésről számoltak be a tüntetőkkel szemben.

Az EU emellett több igazságügyi tisztviselőt is szankcionált, aki békés tüntetők, civil és társadalmi aktivisták – köztük nőjogi aktivista –, valamint újságírók és politikai ellenzékiek elleni eljárásokban vett részt. A közlemény szerint egyes érintettek vallomások kikényszerítéséért, a tisztességes eljáráshoz való jog megsértéséért és békés aktivistákkal szemben kiszabott súlyos ítéletekért felelősek.

A listán szerepel az iráni börtönökért felelős szervezet vezetője, akinek hivatali ideje alatt a dokumentált visszaélések között kínzás, embertelen bánásmód, fiatalkorú elítéltek kivégzése, önkényes fogva tartás, valamint politikai ellenfelek és etnikai vagy vallási kisebbségek tagjainak bántalmazása szerepel.

Szankciókat vezettek be a Naji Research and Development Company (NRDC) nevű iráni informatikai vállalattal szemben is, amely a hatóságok által használt Nazer mobilalkalmazást fejlesztette. Az alkalmazást a rendfenntartó erők megfigyelési eszközként használják az állampolgárok ellenőrzésére. A büntetőintézkedések a teheráni kiber-rendőrség vezetőjét is érintik, aki kulcsszerepet játszik az internet szűrésében, a közösségimédia-tartalmak cenzúrájában és a digitális tartalmakkal kapcsolatos büntetőeljárásokban.

Az Iránnal szembeni uniós emberi jogi szankciós rendszer így 263 személyre és 53 szervezetre terjed ki. 

Borítókép: Friedrich Merz német kancellár (Fotó: ANP via AFP)