Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A résztvevők attól tartanak, hogy a törvény egyes rendelkezései lehetővé teszik az eltűnt katonák idő előtti halottnak nyilvánítását. Szerintük amíg nincs bizonyíték arra, hogy meghaltak, addig joguk van reménykedni, keresni és küzdeni szeretteik hazatéréséért. Úgy vélik, a jogszabály elfogadása a családok helyzetének figyelmen kívül hagyásával történt, és jogi, erkölcsi, valamint pszichológiai szempontból is súlyos következményekkel járhat.
A tüntetők hangsúlyozták: nem az állam ellen tiltakoznak, hanem azt szeretnék, ha a döntéshozók meghallgatnák a családokat, akik nap mint nap bizonytalanságban élnek. Több ezer ukrán katona eltűnt vagy fogságban van, családjaik számára pedig a keresés és a hazatérés reménye a mindennapok része.
A tiltakozók azt is kifogásolják, hogy a törvény pénzügyi szempontból hátrányosan érintheti azokat a családokat, amelyek hosszabb ideig várnak szeretteik sorsának tisztázására. Jelenleg az eltűnt katonák után havi támogatás jár, míg az elhunytak családjai egyszeri, 15 millió hrivnyás kifizetést kapnak. Az új szabályozás szerint azonban a teljes támogatás összege nem haladhatja meg ezt a maximumot, így a korábban kifizetett összegeket beleszámítják a végső juttatásba. Kritikusok szerint ez azt eredményezheti, hogy minél tovább tart a keresés, annál kevesebb támogatás jut a családnak.
Jogvédők úgy látják, hogy a törvény miatt gyengülhet az állami akarat az eltűnt katonák felkutatására, és igazságtalan különbség alakulhat ki a családok között. Emellett azt is kifogásolják, hogy a jogszabály elfogadásakor nem vették figyelembe sem a közvélemény, sem az érintettek véleményét.
A törvényt az ukrán parlament 2026. február 25-én fogadta el 284 képviselő támogatásával. A hivatalos indoklás szerint célja egy egységes és átlátható támogatási rendszer kialakítása, amely azonos feltételeket biztosít a katonák családjai számára.
Ukrajnában jelenleg több mint 90 ezer eltűnt személyt tartanak nyilván, köztük katonákat és civileket is, miközben mintegy 7000 katona lehet orosz fogságban. A tüntetők ezért azt kérik, hogy a törvényt ne léptessék hatályba, és kezdődjenek egyeztetések a családok bevonásával.
Magyar Péter 2024 óta egyeztet az ukrán vezetőkkel, és kijevi útján is tárgyalásokat folytatott, ennek részleteit azonban nem hozta nyilvánosságra. A látogatásról annyi ismert, hogy egy ukrán titkosszolgálati ügynökkel találkozott, ugyanakkor nem derült ki, hogy Volodimir Zelenszkij közvetlen környezetéből kikkel egyeztetett még. Kijevben az ukrán hősök emlékfalánál is megjelent, ahol fotók készültek róla. A 2026-os müncheni biztonságpolitikai konferencián pedig egy időben tartózkodott Zelenszkijjel, amit egyik fél sem cáfolt, miközben a magyar politikus a közösségi oldalán is több bejegyzést tett közzé a helyszínről.
A borítókép illusztráció (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Valakik itt valóban nagyon kavarják, de nem biztos, hogy azok, akikről a The Washington Post ír...
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!