Magyar atya áldotta meg idén a római autókat és autósokat
Idén Törő András atyát, a Pápai Magyar Intézet rektorát érte a megtiszteltetés, hogy ünnepi szentmisét mutathatott be a Szent Franciskáról elnevezett bazilikában, majd megáldotta a római autókat és autósokat. Az ünnepi szentmisén koncelebrált dom Benedetto Toglia, a bazilika rektora, részt vett
- Kveck Péter, Magyarország szentszéki nagykövete,
- a római önkormányzat képviselete,
- valamint a magyar közösség tagjai.

Törő András atya ünnepi szentbeszédében a vakon született ember meggyógyításának evangéliumi történetéről és annak üzenetéről elmélkedett. Jézus egy születése óta vak emberrel, találkozik, olyannal, aki soha nem látta a világ világosságát. Homíliában emlékeztette az ünnepi szertartásra összegyűlt híveket, hogy ez a történet nem csupán egy csoda leírása, hanem egy út története. Annak története, hogyan nyílik meg az ember szeme a fényre, Isten fényére. Az evangélium egy igen érdekes részletére hívta fel a figyelmet. Arra, hogy
a vak ember nem kér semmit. Nem keresi Jézust, nem hívja, nem intéz hozzá imát. Ellenkezőleg. Jézus az, aki meglátja őt.
Jézus az, aki észreveszi az embert. Hiszen az üdvösség mindig Istentől indul. Mindez azt jelenti, hogy mindenekelőtt Isten az, aki felénk jön. Krisztus az, aki elhalad mellettünk életünk útján és vágyik arra, hogy megnyissa a szemünket. Törő atya szentbeszédében rámutatott, hogy a legérdekesebb dolog a csoda után kezdődik. Mert nemcsak a testi szemei nyílnak meg, hanem lélek szemei is kinyílnak. A hit ugyanis nem egyszerre, teljes egészében születik meg, hanem lassan növekszik.
Emlékeztetett arra is, hogy a valódi vakság nem a látás hiánya, hanem ha azt hisszük, hogy már mindent látunk.
Így gondolkoztak a farizeusok is. Meg voltak győződve arról, hogy mindent tudnak. Biztosak voltak az elképzeléseikben és pontosan ezért nem tudták felismerni Isten művét. Törő András atya a szentbeszéd végén római Szent Franciska alakjáról szólt. Ő egy olyan városban élt, amelyet háborúk, betegségek és nagy szegénység sújtott.
Sokan csak a káoszt és a szenvedést látták a városban. Szent Franciska viszont Krisztust látta a szegényekben, a betegekben, a rászorulókban. A szentek mélyebben látnak. Nem azért, mert másmilyen a szemük, hanem mert a szívük nyitva áll Isten világosságára
– zárta nagyböjti elmélkedését Törő András atya.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!