A kutatásban mintegy 300 nő és gyermek vett részt, akik Lengyelországba menekültek Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után. A szakemberek arra keresték a választ, miként mérhető a háborús trauma hosszabb távú hatása.
Az eredmények meglepő különbségeket mutattak:
a kérdőíves felmérések alapján alig volt eltérés a közvetlen harci cselekményeknek kitett, illetve a kevésbé érintett menekültek stressz-szintje között, ezzel szemben a hajminták jelentős eltéréseket jeleztek. A közvetlenül háborús övezetekből érkezők esetében jóval magasabb kortizolszintet mértek.
A kutatást vezető Grazyna Jasienska rámutatott: a hajban felhalmozódó kortizol akár három hónapra visszamenőleg is képet adhat a szervezet stresszterheléséről. A 6–17 éves korosztályban például a közvetlen háborús kitettség mintegy 46 százalékkal magasabb értékeket eredményezett.
A szakértők szerint mindez azért bír kiemelt jelentőséggel, mert a háborús traumák hosszú távon komoly mentális problémákhoz – például szorongáshoz, depresszióhoz vagy poszttraumás stresszhez – vezethetnek. A kutatás egyben arra is rávilágít, hogy a jelenleg alkalmazott kérdőívek nem minden esetben alkalmasak ezeknek a különbségeknek a pontos feltárására.
A jövőben a kutatók a biológiai mintavétel és a célzottabb felmérési módszerek együttes alkalmazását tartják szükségesnek, hogy hatékonyabban lehessen azonosítani a leginkább veszélyeztetett csoportokat.
A háború a menekültek testi és lelki állapotában is mély nyomokat hagy, még akkor is, ha ezek nem mindig láthatók azonnal.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!