Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A lakosság jelentős része menekülni kényszerült, aki pedig maradt, az nap mint nap a bombázások, az élelmiszer- és vízhiány közepette próbált túlélni.
A harcok május 16-án orosz győzelemmel zárultak. A város stratégiai fontosságú volt az oroszok számára: elfoglalása lehetővé tette a szárazföldi összeköttetést a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget és a Donyec-medence között.
2022. március 4-én Mariupolt már negyedik napja szüntelenül lőtték: a kikötővárosban nem volt áram, víz és fűtés, a házak ablakai betörtek a robbanások miatt.
Az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozó Olena nevű önkéntes – akinek rokonai a városban rekedtek – arról számolt be, hogy a lakosok Telegram-csoportokban próbálták kideríteni, mi történt a szeretteikkel. A vasúthálózat is megrongálódott, a lakosok féltek utcára lépni, inkább pincékben és menedékhelyeken húzták meg magukat. A Kalmiusz folyó bal oldalán fekvő városrész különösen súlyos találatokat kapott: lakóházak, iskolák és óvodák kerültek tűz alá, a helyi médiumok „Mariupol üstjeként” emlegették a körbezárt várost.
A Human Rights Watch a SITU Research-csel és a Truth Houndsszal Mariupolban végzett kárfelmérést 2021 októbere és 2022 májusa között készült műholdképekre támaszkodva. A vizsgálat megállapította, hogy
a pusztítás a város egyes részeit lakhatatlanná tette.
A jelentés szerint 2022. március 16-án légibomba csapódott be a mariupoli Dráma Színház épületébe, ami ezután összeomlott. Legalább tizenöten életüket vesztették. A területen több mint 4800 épület sérült meg. Sokan tehetetlenül nézték végig, ahogy otthonuk percek alatt romhalmazzá vált.
Az elemzés elkészítéséhez segítséget nyújtottak olyan videók és fotók is, amelyeket szemtanúk osztottak meg a közösségi médiában. A Mariupol Now nevű Telegram-csatorna több ezer képet és videót tett közzé pontos dátummal az épületekben keletkezett károkról.
A bombázások legsúlyosabban a lakótelepeket érintették, ahol a háború előtt több tízezer civil élt. 2022. május 20-ig 477 toronyházból 443 – azaz 93 százalék – megrongálódott vagy megsemmisült, az 5673 lakóházból pedig legalább 2673 – 47 százalék – vált lakhatatlanná.
A harcok első napjaiban a Mariupolban készült videókon és fotókon elszigetelt támadások nyomait lehetett látni, a későbbi műholdfelvételek viszont már jól mutatták a pusztítás mértékét.
A károk az oktatási intézményeket is nagy számban érintették. Összesen 74 iskola és 15 egyetemi épület rongálódott meg, emellett kórházakban is károk keletkeztek 19 helyszínen. A kutatók elemezték Ukrajna legnagyobb magántulajdonú energiaszolgáltatója, a DTEK jelentéseit is. Ezekből kiderült, hogy
Mariupolban 2022. február 25. és március 2. között 19 alállomás állt le, különböző időpontokban.
A Voda Donbasa Vízművek jelentései megerősítették, hogy Mariupol teljes lakossága ivóvíz nélkül maradt. Ez mintegy 470 ezer embert érintett.
A Times of Israel akkori beszámolója alapján 2022. március 21-én a hetek óta ostrom alatt álló Mariupolban továbbra is bizonytalan volt, hányan vesztették életüket.
A kommunikáció gyakorlatilag megbénult, a lakosok pincékben és óvóhelyeken húzták meg magukat.
Március 28-án Mariupol akkori polgármestere arról beszélt, hogy humanitárius katasztrófa fenyeget, és a városból ki kellene menekíteni mind a 160 ezer civilt.
A helyi tisztviselők legalább 2300 halottról beszéltek, többeket tömegsírokban temettek el.
A bombázások elvágták az áram-, víz- és élelmiszer-ellátást, megszakadt a kapcsolat a külvilággal, a túlélők pedig egy rommá lőtt városról számoltak be.
„Már nincsenek ott épületek” – mondta egy 77 éves ukrán menekült.
Március 5-re az oroszok a várost teljesen blokád alá vonták, így a segélyszállítmányok sem juthattak be, és a menekültek sem ki.
Május 16-án az Azovsztal acélmű és Mariupol város teljes „felszabadításáról” tett jelentést Szergej Sojgu. Közölte, hogy az acélműben bekerített ukrán fegyveresek utolsó, 531 fős csoportja is megadta magát. Egy mariupoli, a holokausztot is túlélő ukrán nő egy videós interjúban arról számolt be, hogy
a város ostroma szerinte még a leningrádi blokádnál is súlyosabb volt.
Májusra így nézett ki Mariupol történelmi városa az orosz támadások után.
Mariupol heves harcok árán májusban került az orosz csapatok kezére.
A háború politikai vitákat is gerjeszt. Az Európai Néppárt több vezető politikusa, köztük Manfred Weber az utóbbi időszakban az Ukrajnának nyújtott támogatás bővítéséről beszélt, és felvetette az európai katonai szerepvállalás lehetőségét is. Az Európai Parlamentben a Tisza Párt és annak vezetője, Magyar Péter is olyan döntéseket támogatott, amelyek ebbe az irányba mutatnak.
Borítókép: Mariupol, Ukrajna, 2022. március 18.: az orosz támadások alatt álló városban rekedt civilek csoportokban hagyták el a várost (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A nem alkuvó Rákóczi szabadsághős, míg a megalkuvó Károlyi reálpolitikus volt, de nem áruló.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Az orosz-ukrán háború 4 éve
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!