Miközben az Európai Unió büszkén hirdeti magáról, hogy a mérföldkőnek számító AI Act révén a világon elsőként szabott szigorú gátat a technológiai óriások korlátlan terjeszkedésének a mesterséges intelligencia (MI) területén, a színfalak mögött egy egészen más, pragmatikus történet zajlik. Az Európai Parlament nemhogy száműzné a mindennapi munkából a generatív modelleket, hanem egyenesen intézményi szintre emeli a használatukat. Saját, zárt platformot indítanak, amelyen keresztül hivatalosan is szabad utat engednek az OpenAI, a Meta, az Anthropic és a Mistral technológiáinak.
Az Európai Parlament és az Európai Bizottság között könnyen feszültség alakulhat ki a mesterséges intelligencia miatt Fotó: FREDERICK FLORIN Forrás: AFP
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke többször felhívta a figyelmet a mesterséges intelligencia kockázataira (Fotó: SEBASTIEN BOZON / AFP)
Szükség volt a radikális lépésre?
A válasz az újságírói és technológiai szakzsargonban csak „AI slop”-ként, azaz mesterséges szöveghulladékként emlegetett jelenségben, valamint a modellek strukturális hallucinációiban keresendő. Az elmúlt időszakban az Európai Parlament belső dokumentumai és előkészítő anyagai sem maradtak teljesen érintetlenek a mesterséges intelligencia által generált, sokszor első ránézésre professzionálisnak tűnő, ám valójában tárgyi tévedésekkel teli vagy teljesen fals szövegektől.
Amikor a képviselők és a különböző frakciók munkatársai a nyilvános, fogyasztói piacra szánt ingyenes verziókat használták, nemcsak a téves információk politikai kockázatát növelték meg, hanem komoly adatvédelmi incidenseket is okoztak.
Érzékeny, még nem publikus jogszabályi adatokat, diplomáciai egyeztetések részleteit és belső feljegyzéseket töltöttek fel a globális techcégek szervereire, amelyek ezeket az adatokat felhasználhatták a jövőbeli modelljeik tréningezéséhez.
Az EPGenAI Hub pontosan ezt a kritikus biztonsági rést hivatott végleg betömködni, legalábbis ezt a cél – hogy ez mennyire sikerült majd, azt az idő dönti el. A platform egy olyan izolált, zárt virtuális környezetet biztosít, amely garantálja, hogy a parlament munkatársai által bevitt adatok és dokumentumok soha ne hagyják el az európai felhőalapú szervereket.
Ezek a bizalmas adatok nem szolgálhatnak alapul a külső modellek későbbi nyilvános tanításához. A stratégiai cél világos: a képviselők kapják meg a munkájuk felgyorsításához szükséges maximális technológiai támogatást, de mindezt szigorúan ellenőrzött, szűrt és jogilag tiszta keretek között tegyék.
A uniós képviselők most elvileg sokkal szigorúbb feltételek mellett használhatják az MI-t (Fotó: JEAN-CHRISTOPHE VERHAEGEN / AFP)
A brüsszeli kétarcúság
Bár a parlament belső használatra zöld jelzést adott a külső fejlesztésű szoftvereknek, a külső szabályozási frontvonalakon továbbra is kíméletlen harcot folytat ugyanezen MI-vállalatok ellen. Különösen a szerzői jogok védelme, a transzparencia és az európai kreatív szektor gazdasági érdekei mentén zajlanak heves viták a plenáris üléseken. Az Európai Parlament képviselői határozottan követelik, hogy a generatív modellek tanításához felhasznált, szerzői jog által védett szellemi termékek és művészeti alkotások után a nagy technológiai fejlesztők fizessenek méltányos, kötelező jellegű díjazást az európai tartalomgyártóknak, művészeknek és a hírügynökségeknek.
Ez a helyzet egy sajátos intézményi kettősséget teremt. Az Európai Parlament az egyik kezével vizsgálja, korlátozza és esetenként bünteti a techóriásokat a különböző jogsértések miatt, miközben a másik kezével megvásárolja és a napi működésébe integrálja ugyanezen vállalatok prémium szolgáltatásait.
A kérdés az európai nagypolitikában immár végérvényesen megváltozott: nem az a dilemma, hogy beengedjük-e a mesterséges intelligenciát a jogalkotók testületébe, hanem az, hogy hogyan tudjuk azt a legszigorúbb biztonsági és adatvédelmi kontroll alatt a jogállamiság szolgálatába állítani.
A kormány-és államfőket tömörítő Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság más úton haladna a mesterséges intelligencia kapcsán (Fotó: EU COUNCIL / POOL / ANADOLU)
Elszabadult MI jelzi a kockázatokat, feszültség lehet Brüsszelben
António Costa az etikus fejlesztés és a digitális szuverenitás mellett érvel, ám a tagállamok megosztottak: a svéd és belga vezetés a szabályozás enyhítését, míg a németek az ipari alkalmazások könnyítését sürgetik. A helyzetet súlyosbítja az EU jelentős lemaradása a kínai fejlesztésekkel szemben.
A 27 tagállamnak kulcsfontosságú az MI-infrastruktúra és a számítási kapacitás gyors növelése, különben végleg elbukhatnak a globális versenyben. Az elszabadult, önvédő algoritmusok fényében Európának már csak napjai maradtak a cselekvésre. A közelgő feszültség pedig szinte borítékolható, hiszen az Európai Parlament látványosan készül ellentmondani az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Hogyan gondolkodjunk a technológiai világvégepánikokról?
A technológiai apokalipszisnek hosszú az előélete. Az emberiség szinte minden nagyobb technológiai ugrás mellé megtermelte a maga végítélet-forgatókönyvét.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
