Elképesztő, milyen dolgokat hagytunk az űrben – így lehet eltávolítani az űrszemetet + videó

Miközben az emberiség az Artemis-programmal és állandó bázisok tervezésével a Hold másodvirágzására készül, egy földi probléma is áttelepült hűséges kísérőnkre: az űrszemét. A Hold felszínén és annak instabil körpályáján már most is több száz tonnányi emberi hulladék – összetört szondák, elhagyott hordozórakéták és mindennapi eszközök – található.

Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA Forrás: SPB

Nem minden csillag, amit látunk az éjszakai égbolton (Fotó: ALAN DYER / StockTrek Images via AFP)

Miért veszélyes az űrszemét? 

Bár a Holdon még van hely, az űrszemét általános felhalmozódása – mind a Föld, mind a Hold körül – kritikus szintet ért el. Az Európai Űrügynökség (ESA) adatai szerint jelenleg több millió olyan apró törmelék kering az űrben, amit képtelenség nyomon követni. Az űrben a tárgyak elképesztő sebességgel, gyakran több mint 25 000 km/h-val száguldanak.

Ezen a tempón egy alig egy centiméteres csavar vagy egy apró festékdarabka is akkora pusztítást képes végezni, mint egy kézigránát vagy egy puska golyója. Átütheti az űrhajók falát vagy megsemmisítheti a méregdrága kommunikációs műholdakat.

Donald Kessler NASA-kutató elmélete szerint ha az űrszemét sűrűsége elér egy kritikus pontot, a törmelékek egymásnak ütközve láncreakciót indítanak el. Egyetlen ütközés több ezer újabb szilánkot hoz létre, amelyek újabb műholdakat tarolnak le.

Ez a folyamat addig ismétlődhet, amíg bizonyos pályák – vagy akár a Hold megközelítése – évtizedekre teljesen lehetetlenné válnak az emberiség számára. 

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mivel a Holdnak nincs érdemi légköre, ami elégetné a bezuhanó tárgyakat, az ellenőrizetlenül keringő űrszemét közvetlen életveszélyt jelent a jövőbeli felszíni asztronautákra és az épülő holdbázisokra.

Nagytakarítás az űrben?

Az űrszemét eltakarítása az emberiség előtt álló egyik legnagyobb technológiai és diplomáciai kihívás, mivel jelenleg nincs kötelező érvényű nemzetközi szerződés a kötelező takarításra. A világ űrügynökségei és magánvállalatai azonban már dolgoznak a megoldásokon.

A Britannica Space Debris összefoglalója és az aktuális tesztek alapján az alábbi módszerek a legígéretesebbek:

1. Aktív űrszemét-eltávolítás

Olyan célorbitalis „kukásautók” kifejlesztése, amelyek megközelítik és befogják a nagyobb roncstesteket. Az ESA és a ClearSpace közös, tervezett missziója egy óriási mechanikus karommal ragadja meg a törmeléket, majd a légkörbe húzva elégeti azt. De sikeresen teszteltek olyan rendszereket is, amelyek hálót lőnek ki a szabadon pörgő műholdakra, vagy szigonnyal fúrják bele magukat a roncsokba, hogy lelassítsák és letolják őket a veszélyes zónából. 

Nem használt műholdak és rakéták elemei is keringenek a Föld és a Hold körül (Fotó: VICTOR HABBICK VISIONS/SCIENCE P / VHB)

2. Lézeres eltérítés

Földi vagy űrbe telepített, nagy teljesítményű lézerekkel bombázzák a kisebb űrszemétdarabokat. A lézersugár elpárologtatja a tárgy felületének egy kis részét, a keletkező gázok pedig rakétahajtóműként működve lelassítják a szemetet, ami így belép a légkörbe és megsemmisül.

3. Megelőzés

A szakértők szerint a takarítás önmagában nem elég, a szemetelést kell abbahagyni. Az ESA új szabályozása szerint a küldetések végén a műholdaknak kötelezően el kell használniuk a maradék üzemanyagukat az önmegsemmisítő pályára álláshoz, megakadályozva a spontán robbanásokat. A jövő az újrahasznosítható, moduláris űreszközöké, valamint az olyan üzemanyag-utántöltő műholdaké, amelyek meghosszabbítják a régi eszközök élettartamát, így azok nem válnak idő előtt zombivá az űrben.