A palesztinokat kihagyták a vitából

Az arab diplomácia is nagy kihívás elé néz most, hiszen mihamarabb dönteniük kell az egységes válaszról, fogalmazott Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.

Tüntetők csapnak össze izraeli katonákkal Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh

Noha Donald Trump a közel-keleti béketerv ismertetésekor amellett érvelt, hogy az évszázad alkujaként beharangozott csomag Izraelnek és a palesztinoknak kölcsönösen előnyös megoldásokat kínál, az arab világ vezetőinek első nyilatkozataiból egyértelműen az olvasható ki, hogy a zsidó államnak kedvező dokumentumnak tartják. Ez a hozzáállás ráadásul egyenes következménye annak, hogy Washington a palesztinokra semmilyen szerepet nem osztott a terv kidolgozásában, miközben az amerikai elnökkel rendkívül jó kapcsolatot ápoló Benjamin Netanjahu miniszterelnök javaslatai, illetve a belpolitikai célokkal átitatott ígéretei mind ott sorakoznak a nyolcvanoldalas dokumentumban.

Sok elemző ugyanakkor úgy véli, hogy bár Trump elnöksége kezdete óta mindig nagy gondot fordított arra, hogy hangoztassa az Izrael iránt tanúsított elkötelezettségét, az évek óta ígérgetett béketerv bemutatásának mostanra időzítése leginkább azt jelzi, hogy két, belpolitikai csapdában vergődő vezető PR-kampányként húzták be a közbeszédbe a dokumentumot, hogy a hírfolyam tematizálásával elvonják a figyelmet az egyéb problémás ügyeikről.

Tüntetők csapnak össze izraeli katonákkal
Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Magyar Nemzet megkeresésére emlékeztetett: Benjamin Netanjahu és Donald Trump is választások elé néz idén, előbbi rá­adásul alig egy hónap múlva, ezért neki mindenképp fontos előrelépés, hogy fel tudja mutatni, élvezi Izrael legfontosabb szövetségesének, az Egyesült Államok elnökének támogatását. Hozzátette: Trump a Jordán folyó völgyének jelentős részét szintén a zsidó államnak adná. Netanjahunak az elmúlt egy évben az volt az egyik legfőbb választási ígérete, hogy győzelme esetén a zsidó állam annektálni fogja ezt a területet. Csakhogy a Jordán folyó völgye Ciszjordánia területének mintegy harminc százalékát teszi ki. A nemzetközi jog ezeket a területeket nem ismeri el Izrael részének, hanem megszállt területeknek tekinti, emlékeztetett Szalai Máté. Hozzátette: az egymástól elszigetelt palesztin területeket ráadásul a terv szerint minden oldalról Izrael venné körbe, míg a palesztin részeket alagutakkal és föld alatti folyosókkal kötnék össze. Ennek megvalósítása szintén számos kérdést vet fel.

A kutató szerint a terv az arab országok tiltakozásából kiindulva kevésbé tűnik megvalósíthatónak, ugyanakkor a dokumentum egy négyéves átmeneti időszakot helyez kilátásba, vagy az idei választások alatt egyik vezető sem kérhető számon, amennyiben addigra nem valósul meg a terv. Az arab diplomácia is nagy kihívás elé néz most, hiszen mihamarabb dönteniük kell az egységes válaszról, fogalmazott Szalai Máté. Hozzátette: a kérdésben elsősorban Szaúd-Arábia, Egyiptom és Jordánia véleménye fog számítani, és meglepő módon eddig közülük egyik ország sem utasította el a béketervet teljes mértékben. A hét végén ugyanakkor összeülnek az Arab Liga országai, ahol majd eldől, megfontolásra javasolják-e a washingtoni tervet. A palesztinok azt várják, hogy az egész arab világ egyöntetűen mondjon nemet Trump tervére, azonban történhetnek meglepetések, fűzte hozzá a kutató.