Elégedetlenek az osztrákok a bécsi kormány válságkezelésével

A néppárt támogatottsága tíz százalékponttal esett a koronavírus-járvány tavalyi első hulláma óta.

Bécs, 2021. február 15. A koronavírus-járvány miatt lezárt kávéházi teraszok Bécsben 2021. február 15-én. MTI/AP/Ronald Zak Fotó: Ronald Zak

Egyre elégedetlenebbek az osztrákok azzal, ahogyan a kormány a járványhelyzetet kezeli – derül ki a Paul Lazarsfeld Társaság megbízásából készült felmérésből.

Míg a koronavírus első hulláma idején, tavaly tavasszal a megkérdezettek 78 százaléka vélekedett úgy, hogy Ausztria más országokhoz képest jobban kezeli a válságot, az ez arány mára hét százalékra zuhant.

Arra a kérdésre, hogy rosszabbul áll-e Ausztria, mint a többi állam, a válaszadók 30 százaléka felelt igennel a tavalyi három százalékhoz képest. Az elégedetlenség a kormánypártok támogatottságában is visszatükröződik: tavaly áprilisban a 48 százalékot is elérte a nagyobbik koalíciós párt, a Sebastian Kurz kancellár vezette jobboldali Osztrák Néppárt népszerűsége, ugyanebben a felmérésben 16 százalék volt kormányzópartnere, a Zöldek támogatottsága. Ez az arány a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint 37-re, illetve nyolcra zsugorodott.

A kijárási korlátozások decemberi bevezetése óta a bécsi kormánynak sikerült jelentősen csökkentenie az újonnan megfertőzöttek napi számát, amely november közepén a tízezret is megközelítette, de ami az elmúlt egy hónapban már nem emelkedett kétezer fölé. Igaz, míg múlt hétfőn 1225, most vasárnap 1838 új koronavírus-esetet regisztráltak. A hat hétig tartó teljes zárlat két héttel ezelőtt ért véget, amikor újra kinyitottak a nem alapvető szükségleti cikkeket árusító üzletek és a fodrászatok, kozmetikusok, azonban az eddigieknél szigorúbb járványügyi intézkedések léptek életbe:

kötelezővé tették a hatékonyabb FFP2-es maszkok viselését, a kétméteres védőtávolság betartatását, a korábbi 10 négyzetméterrel szemben minden vevőre 20 négyzetméter terület biztosítását, a testi kontaktust igénylő szolgáltatások esetében kötelező negatív teszteredmény felmutatását, de a beutazási korlátozások is szigorodtak.

– A koronavírus terjedését gátolni hivatott korlátozások további enyhítésére valószínűleg csak húsvét körül kerülhet sor – mondta a múlt héten Sebastian Kurz kancellár, utalva arra, hogy a járvány kontroll alatt tartása érdekében el kell halasztani az éttermek és hotelek várva várt márciusi nyitását. Rudolf Anschober egészségügyi miniszter is arra hívta fel a figyelmet a hétvégén, hogy hiába tűnik hatásosnak az oltóanyag és csökken a fertőzöttek száma, a koronavírus új mutációi miatt óvatosnak kell lenni.

A koronavírus-járvány miatt lezárt kávéházi teraszok Bécsben 2021. február 15-én.
MTI/AP/Ronald Zak

Ezeknek a variánsoknak a megjelenésével, illetve a korlátozások részleges feloldásával magyarázza Peter Klimek, a bécsi orvostudományi egyetem kutatója, miért növekszik ismételten a fertőzöttek napi száma. A fertőzőbb brit variánst például a napi koronavírus-esetek 75 százalékában mutatták ki az elmúlt napokban Burgenlandban, de ez az arány 50 százalék körüli Bécsben is. A Kurier című lapnak nyilatkozó Peter Klimek szerint

a húsvéti enyhítő intézkedések – beleértve az éttermek és szállodák újranyitása – helyett újra korlátozások következhetnek, hiszen egy harmadik hullám már komoly próba elé állítaná Ausztriát.

– A tavaly tavaszi szigorú zárlattal Ausztria volt a követendő példa, de azóta a nyitás és a zárás váltogatja egymást. Most a korlátozások enyhítését ígérik, az élet visszatérését a normális kerékvágásba, fényt látnak az alagút végén. Az alagút azonban a reméltnél hosszabbnak tűnik – utalt a Kuriernak nyilatkozó Gerald Gartlehner virológus Sebastian Kurz augusztusi kijelentésére, miszerint látja a fényt az alagút végén.

– A kormány az elején az emberek félelmére apellált, a nyáron már nem avatkozott be az életükbe, később az egyéni felelősségtudatra próbált hatni, legutóbb pedig ezek keverékét alkalmazza – magyarázta el Peter Filzmaier politológus az APA hírügynökségnek, hogy szerinte

az egymásnak ellentmondó üzenetek is hozzájárultak a lakosság bizalomvesztéséhez.

A helyzet egyértelmű rendezésére népszavazás kiírását szorgalmazta nemrég Norbert Hofer, az ellenzéki jobboldali Szabadságpárt vezetője, mondván: az embereknek kellene dönteniük arról, hogy további zárlatok legyenek-e Ausztriában vagy egy szabad élet világosan lefektetett szabályokkal. Hofer szerint erre azért van szükség, mert az utóbbi hónapokban a kormány jelentősen korlátozta az emberek szabadságjogait, miközben az EU vakcinabeszerzési hibái miatt kevés oltóanyag áll rendelkezésre, az új vírusvariánsok gyorsabb ütemben fertőznek, az emberek pedig egyre kevésbé tartják be a korlátozó intézkedéseket.

Egymillió beoltott az elsődleges cél

Ahogy számos más országban, úgy Ausztriában is az idősotthonok lakói és az egészségügyi dolgozók beoltásával vette kezdetét december végén a vakcinációs program, a lakosság már több mint öt százaléka megkapta az oltóanyagot, a halálozások napi száma százról mintegy harmincra csökkent, ami az idősek védettségével magyarázható. Rudolf Anschober egészségügyi miniszter reményének adott hangot, hogy húsvétra a kilencmilliós lakosságból több mint egymillió embert sikerült beoltani, vagyis a veszélyeztetett korcsoportba tartozók addigra biztosan védettek lesznek a koronavírussal szemben.