Nem az volt a kérdés, hogy bekövetkezik-e, csupán az, hogy mikor. Még a görög kormány is úgy írta le a migránstáborokat, mint egészségügyi időzített bombákat. Múlt csütörtökön a fővárostól északra, a Ritsona táborban regisztrálták az első koronavírusos megbetegedést, miután egy athéni kórházba szállított állapotos nőről kiderült, hogy fertőzött. Már az első tesztek igazolták, hogy a táborban legalább 23-an hordozzák a kórokozót. Vasárnap egy újabb migránsközpontban, az Athéntól 35 kilométerre fekvő Malakasában észlelték a következő esetet: egy 53 esztendős afgán férfi tesztje lett pozitív.
A hatóságok két hétre lezárták a táborokat, se ki-, se belépni nem lehet. A fertőzöttek családtagjait, közeli ismerőseit elkülönítették, a napokban a központok több ezer lakóján végzik el a teszteket. Az intézményeket üzemeltető Nemzetközi Migrációs Szervezet közleménye szerint a szárazföldi Görögországban harminc effajta táborban több mint 25 ezer migráns él, akiknek próbálják biztosítani a védekezéshez szükséges eszközöket: szappant, fertőtlenítőket, rendszeres takarítást. A 11 millió lakosú országban lapzártánkkor 1673 fertőzésről tudtak, azonban félő, hogy mivel a már így is túlzsúfolt központokban megvalósíthatatlan a biztonságos távolság betartása, a rossz körülmények elősegítik a vírus terjedését.
Fotó: Reuters
A becslések szerint Görögországban 110 ezer migráns tartózkodhat, közülük negyvenezren mindössze öt szigeten szétszórva. Egyelőre a görög szigetvilág táboraiban nem jelent meg a kór, viszont csak idő kérdése, hogy ezekben mikor terjed át a fertőzés. Leszbosz szigetén például a helyi görögök között már van koronavírusos, miközben a sziget hírhedt tábora, Moria negyvenezer migránsnak ad otthont. Az alig néhány ezerfősre tervezett, sokszorosan túlzsúfolt tábor eddig sem tudott megbirkózni az alapvető higiéniás követelményekkel: az Orvosok Határok Nélkül szervezet arra figyelmeztetett, hogy a központban 1300 emberre jut egyetlen csap, de szappan sincs.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság svéd belügyi biztosa a civil szervezettel egyetértésben sürgette a görög kormányt, hogy ürítse ki a szigeteket, de arra egyelőre sem politikai szándék, sem logisztikai lehetőség nincs, hogy a szárazföldre telepítsék a tízezreket. – A körülmények távol állnak az ideálistól, de arra is szeretnék rámutatni, hogy Görögország lényegében egyedül birkózik meg a problémával. Nem kaptuk meg azt a segítséget az Európai Uniótól, amit akartunk – vetette az unió szemére Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő.
