Felvidéki magyar települések vonták be az EU-s zászlót

A brüsszeli döntés miatti tiltakozó akció kezdeményezői nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek.

Bukarest, 2018. április 11. Az õshonos kisebbségeknek európai szintû védelmet szorgalmazó európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack Initiative (MSPI) Romániában gyûjtött aláírásainak egy részét tartalmazó doboz a román országos népességnyilvántartó hivatalnál, Bukarestben 2018. április 11-én. A hivatalban az RMDSZ képviselõi és szenátorai jelenlétében iktatták a Minority SafePack Initiative (MSPI) Romániában gyûjtött több mint 300 ezer aláírását. MTI Fotó: Baranyi Ildikó Fotó: Baranyi Ildikó

A felvidéki magyarság körében is nagy felzúdulást váltott ki a múlt heti hír, miszerint az Európai Bizottság nem kezdeményez jogalkotást az őshonos kisebbségek jogait erősíteni hivatott Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.

Le a zászlóval!

A múlt pénteki döntés után szinte azonnal aláírásba kezdett a felvidéki magyar értelmiség néhány tagja. A Hrubík Béla, Méry János és Papp Sándor által jegyzett nyílt levélhez tartozó nyilatkozatot jelen állás szerint közel ötszázan írták alá. A kezdeményezők elsősorban a felvidéki magyar települések polgármestereit, önkormányzatait szólították meg, arra kérve őket, január 22-én, a Magyar Kultúra Napján vonják be az önkormányzati épületekre kihelyezett uniós zászlókat.

– Száz éve megaláztak bennünket Nyugaton és most újra! Ha erre nem adunk egy közös választ, megérdemeljük a sorsunkat. Mi, a kezdeményezők, viszont reméljük, hogy van még bennünk annyi kurázsi, hogy képesek vagyunk hallatni a hangunkat

– áll a nyílt levélben, amely egy ismert, Kossuth Lajostól származó idézettel zárul: „Az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás”.

Tucatjával csatlakoznak a polgármesterek

– Ha mi nem állunk ki magunkért, úgy egyéni, mint közösségi szinten, más nem fog! Itt kell elkezdeni! – reagált lapunk megkeresésére Méry János, a somorjai önkormányzat képviselője, aki kiemelte, ez az egyik első, a döntés miatt született közösségi tiltakozás. Arról, miért pont a zászlóbevonást választották, elmondta, Felvidéken különös jelentősége van az ilyesminek, hiszen hosszú évek óta törvény tiltja a magyar zászló lobogtatását a dunaszerdahelyi labdarúgóklub, a DAC meccsein, amely szinte példátlan rendelkezés az unió területén.

„Az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás.“

👉Álljunk ki önmagunkért!

📝Írd alá!

👋Add tovább!⤵️

Posted by Méry János on Monday, 18 January 2021

A kezdeményezéshez több tucat polgármester csatlakozott, bár vannak falvak, ahol a súlyos járványhelyzetre való tekintettel a zászlóbevonásra csak virtuálisan került sor. Az egyik ilyen település a mintegy kétezer lelkes Csallóközcsütörtök, melynek polgármestere, Őry Péter maga is aktívan részt vett a Minority SafePack-es aláírásgyűjtésben. Azt mondja, nem lepődött meg az Európai Bizottság döntésén, hiszen kisebbségi jogalkotási kérdésekben nagyon nehéz államközi egyezségekre jutni.

– Ugyanakkor az európai nemzeti kisebbségek ötvenmilliós közössége megérdemelte volna, hogy az ügyeivel foglalkozzanak

– hangsúlyozta, kiemelve azt a Magyarországon talán kevésbé ismert tényt, hogy Szlovákiában teljesen ismeretlen fogalom a kisebbségi önkormányzatok rendszere.

Az Európai Bizottság elutasította az európai polgárok kezdeményezését az őshonos kisebbségek megmaradását megcélzó...

Posted by Dr. Hájos Zoltán on Friday, 22 January 2021

Věra Jourovánál is tiltakoznak

Hrubík Béla, a kezdeményezés egyik főszervezője elmondta, a tiltakozás szimbolikus, de mégis kézzelfogható formáját keresték:

„Nekünk, magyaroknak, nemzeti jelképeink különösen fontosak, az elszakított területeken élőkre ez hatványozottan igaz. Jelzést küldünk az uniónak azzal, hogy egy napra bevonjuk a zászlókat.”

Már a levél megjelenése előtt mintegy harminc településvezető csatlakozott, ráadásul a Magyar Közösség Pártja országos elnökségének összes polgármestere támogatta az akciót. Hrubík elmondta, folyamatosan kapja a zászlóbevonásról készült felvételeket az önkormányzatoktól. A teljesség igénye nélkül Somorján, Bősön, Martoson, Ipolyságon, Ipolybalogon, Muzslán, Kisgéresen vagy Kaposkelecsényben is levették az uniós zászlót, sőt, anyaországi települések, például a Nógrád megyei Kozárd önkormányzata is hasonlóképpen járt el. Hrubík szerint

egy ilyen összefogásra a későbbiekben is lehet építeni, függetlenül attól, mennyire jut el a hír Brüsszelbe,

bár mint kiderült, a következő hetekben tiltakozásukkal Věra Jourovát, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosát is megkeresik. – A Schindler listája című filmben van egy nagyon szép mondat. Ha egy embert megmentesz, mindet megmented. Így vagyunk mi is ezzel a kezdeményezéssel: ha egy zászló lekerült, tulajdonképpen mind lekerült – tette hozzá Hrubík Béla.

Le az európai uniós zászlóval!

Köszönjük az MKP Martosi, Izsai Helyi Szervezetének és Martos, Izsa községek...

Posted by MKP – Komáromi járás on Friday, 22 January 2021

Felháborító döntés

Január 15-én jelent meg az Európai Bizottság közleménye, melyből a közvélemény számára is kiderült, elkaszálták a Minority SafePacket Brüsszelben. Ez sorozatban az ötödik olyan polgári kezdeményezés, amelynél a bizottság nem kezdeményezett jogalkotási eljárást. A 22 oldalas indoklás első mondata így hangzik: az „Európai Unió szívén viseli a sokszínűséget!”. Ehhez képest a bizottság a kezdeményezés kilenc pontjából kilencet elutasított, arra hivatkozva, hogy az európai uniós keretrendszer biztosítja a nemzeti kisebbségek védelmét, uniós jogalkotásra tehát nincs szükség. A bizottság kiemelte, a kisebbségvédelem egyébként is nemzetállami hatáskör. A válaszelőkészítő munka koordinálása a magyar kormányt többször élesen kritizáló Věra Jourová feladata volt, ő ugyanis az Európai Bizottság polgári kezdeményezésekért felelős alelnöke. A döntés nem csak Magyarországon, illetve a határon túli magyar közösségekben okozott nagy felháborodást, a kezdeményezés egyik koordinátora, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség európai parlamenti képviselője, Vincze Loránt például elmondta: dél-tiroli, németországi szorb és dániai fríz közösségek is élesen tiltakoznak a döntés ellen. – Az Európai Unió azt utasította el, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűséggel foglalkozzon, holott az európai törvényszék korábban világosan kijelentette, erre az uniós intézményeknek joguk van – kommentálta a döntést Vincze Loránt a felvidéki Magyar7 hetilapnak.