Frusztrációt okozott a brexit

Az emberek azt várják el a politikusoktól, hogy tegyenek már végre rendet — a brexitfolyamat okozta frusztráció az egész Egyesült Királyságban érezhető David Mundell, a brit konzervatív kormány Skócia-ügyekért felelős minisztere szerint, aki vasárnap Budapestre látogatott, és beszédet mondott a holokauszt áldozatai­ra emlékező Élet menetén. A lapunknak adott interjúban a miniszter valószínűnek nevezte, hogy a briteknek részt kell venniük az euró­pai parlamenti választásokon.

A miniszter szerint nem lehetetlen tartani a június elsejei határidőt Fotó: Havran Zoltán

– Tavaly szeptemberben interjút készítettem Martin Callanannel, a brit kormány brexitügyekért felelős államtitkárával, aki biztosnak nevezte, hogy az Egyesült Királyság megállapodással vagy anélkül, de március 29-én kilép az Európai Unióból. Ez nem történt meg. Ön szerint mikor távozik az Egyesült Királyság?

– Jó lenne, ha erre június elsején sor kerülne. Erre még van lehetőség. Az EU világossá tette, hogy ha ratifikáljuk a velük kötött megállapodást május 22-ig, június elsején távozhatunk. Más esetben október 31-ig halasztódik a kilépés. Ez azt jelenti, hogy ez előtt a dátum előtt bármikor távozhatunk, amint a parlament igent mond a megállapodásra. Azért nem tudtuk elhagyni az EU-t az eredetileg megjelölt céldátumig, már­cius ­29-ig, mert nem sikerült többséget szerezni annak a megállapodásnak, amelyet Theresa May miniszterelnök kötött az EU-val. A parlament ugyanakkor világossá tette, hogy alku nélkül nem hagyhatjuk el az uniót. Jelenleg az ellenzéki pártokkal együttműködve próbálunk többséget alkotni. A parlament nagyon sok időt töltött eddig azzal, hogy kimondja, mit nem akar. Nem kapott viszont többséget egyetlen olyan javaslat sem, amely alapján kimondhatjuk, tulajdonképpen mit akarunk. Márpedig erre szükség lesz, ha el akarjuk hagyni az EU-t.

– A jelenleg fennálló helyzet, az ellenzékkel folytatott eddigi tárgyalások alapján mi a legvalószínűbb forgatókönyv?

– Nagyon nagy kihívást jelent, de szerintem nem lehetetlen, hogy a június 1-jei határidőt tartani tudjuk. Valószínűbbnek tűnik azonban az, hogy végül részt veszünk az európai parlamenti választásokon, amelyeket kötelező megtartanunk, ha május 22-ig nincs előrelépés.

– Nem csupán a kilépési feltételekről, hanem arról is nagy vita van a parlamentben, hogy az Egyesült Királyságnak milyen viszonyrendszert kellene kialakítania a távozás után az EU-val. Maradjon-e az ország a vámunióban, legyen-e tagja az Euró­pai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA), mint Norvégia vagy Svájc, netán teljesen független legyen az EU-tól. Milyen forgatókönyvet tart elképzelhetőnek?

– Mindenekelőtt jó kapcsolatokat akarunk fenntartani az EU-val. Ezt hangsúlyozzuk a kezdetektől fogva. Attól, hogy elhagyjuk a közösséget, s a britek többsége nem érezte feltétlenül pozitív hatásúnak a tagságunkat, nem azt jelenti, hogy nem akarunk erős, mély kapcsolatokat az EU-val. Egyelőre azonban a válás feltételeiről kell megállapodnunk, hogy ténylegesen elhagyhassuk az ­EU-t: mi lesz az EU-állampolgárok státusa az Egyesült Királyságban, a brit állampolgároké az EU tagországaiban, mennyit kell befizetnünk az EU költségvetésébe, s mi történik az ír–északír határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében. A jövőbeni kapcsolatokat illetően mind az EU, mind a brit kormány nyitott a tárgyalásokra.

A miniszter szerint nem lehetetlen tartani a június elsejei határidőt
Fotó: Havran Zoltán

– Nevezhetjük a jelenlegi brit politikai helyzetet kaotikusnak, válságosnak?

– Egyértelmű, hogy a britek csalódottak amiatt, hogy három évvel a népszavazás után nem sikerült dűlőre vinni ezt az ügyet. Az emberek véleménye nagyon megoszlik a brexitről, mindannyiukat mélyen érintik az eddig történtek. Az is nyilvánvaló, hogy azok a politikusok, akik el akarják hagyni az ­EU-t, másképpen képzelik el a távozást. A helyzetünket megnehezíti, hogy nem volt egy kiindulási alap. Vannak olyanok, akik alku nélkül is elhagynák az EU-t, mások elégedettek Theresa May megállapodásával, megint mások vámunió­ra törekednének az EU-val. Az emberek azt várják el a politikusoktól, hogy tegyenek már végre rendet.

– A népszavazás során a skótok 62, az északírek 56 százaléka szavazott az EU-tagság fenntartására. Emiatt újra felerősödtek a skót függetlenségi törekvések, de bonyolult helyzet állt elő az ír–északír határellenőrzés esetleges visszaállítása miatt is. Úgy tűnik, a brexitfolyamat hosszú távon az Egyesült Királyság szétesését is okozhatja. Mi a véleménye erről?

– Nem osztom ezt a véleményt. A népszavazás óta nem változott a skót függetlenségre vágyók aránya. Sőt, nagyon sok olyan ember van, akik Skócia függetlenségére szavaztak a 2014-es népszavazás során, a két évvel későbbi referendumon pedig az EU elhagyására. Ami Skócia és az egész Egyesült Királyság számára fontos, az az, hogy rendezett módon hagyjuk el az EU-t, s jó kapcsolatokat tartsunk fenn az unióval. Az északír helyzet nagyon bonyolult, de már évek óta az. Theresa May azonban hangsúlyozta, semmi olyat nem tenne, amely aláásná Észak-Írország státusát az Egyesült Királyságban. Nem látom veszélyeztetve az Egyesült Királyság létét.

– A legfrissebb felmérések szerint ha a britek is részt vennének az EP-választásokon, a kormányon lévő Konzervatív Párt a szavazatok mindössze 17 százalékát szerezné meg, az ellenzéki Munkáspárt 29 százalékkal nyerne, de bőven 10 százalék feletti eredményt érne el az EU elhagyását szorgalmazó UKIP párt, illetve Nigel Farage új formációja, a Brexit Párt is. Mindez nem azt sugallja, hogy a brit kormány valamit nagyon rosszul csinál?

– Az EP-választásokat nem érdemes összehasonlítani a brit parlamenti választásokkal, hiszen a UKIP például az első helyen végzett 2014-ben az EP-ben, majd a 2015-ös országos választáson a David Cameron vezette konzervatívok abszolút többséget szereztek a brit parlamentben. A mostani EP-választás csupán attól lenne különleges, hogy a választópolgároknak olyan képviselőkre kell szavazniuk, akik talán csupán hetekig-hónapokig lesznek tagjai az Európai Parlamentnek.