Jobbra tolódik a francia társadalom

Miközben a jövő áprilisban esedékes elnökválasztás előtt Emmanuel Macron azzal igyekszik növelni szavazótáborát, hogy harcot hirdetett a radikális iszlám ellen, úgy tűnik, éppen a francia adófizetők pénzéből épülhet meg Európa legnagyobb mecsete, méghozzá Strasbourgban, az európai uniós intézményrendszer egyik székhelyén. A lapunk által megkérdezett szakértő, Soós Eszter Petronella felhívta a figyelmet: a francia társadalom jobbratolódása a mérésekből is látszik – nagy a verseny a konzervatív oldalon, Marine Le Pen például minden korábbinál népszerűbb.

This general view taken on April 6, 2021, shows the construction site of The Eyyub Sultan Mosque in Strasbourg, eastern France, after the city council of Strasbourg approved in principle at least 2,5 million euros in public funding for the construction led by the Milli Gorus (CIMG) association. (Photo by Frederick FLORIN / AFP) Fotó: FREDERICK FLORIN

Még március végén fogadta el a franciaországi Elzász régió központjának számító Strasbourg városi tanácsa az Európa legnagyobb mecsetjeként beharangozott Eyyûb Sultan imahely támogatási tervét, amelynek értelmében az önkormányzat összesen 2,56 millió euróval, azaz körülbelül egymilliárd forinttal járulna hozzá a muszlim imahely építési költségeihez. A mecset fő finanszírozója egyébként a törökországi központtal rendelkező Millî Görüs Egyesület,

az ügy ezért az egész országban hangos indulatokat gerjesztett.

Az iszlamista kötődésű szervezet ugyanis egyike annak a háromnak, amely januárban nem volt hajlandó aláírni azt az Emmanuel Macron elnök által is szorgalmazott chartát, amelyben a franciaországi muszlim szervezetek deklarálták a szekuláris köztársasági törvények felsőbbrendűségét a vallási törvényekkel szemben. A páneurópai egyesületet még Necmettin Erbakan néhai török miniszterelnök alapította, akit a törökországi iszlám atyjaként és Recep Tayyip Erdoğan mentoraként tartanak számon, a szervezet célja pedig, hogy összefogja a hazájukból elvándorolt törököket – ami különösen kínos annak fényében, hogy

nemrég még maga Macron is arról beszélt: Törökország be akar avatkozni a 2022-es franciaországi elnökválasztásba.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter éppen erre hivatkozva igyekszik bíróságon megakadályozni a mecset állami pénzekből való finanszírozását, jóllehet az ügy kimenetele továbbra is bizonytalan, hiszen bár végleges döntést áprilisra ígértek, azóta is nagy a hallgatás a témában.

A francia társadalomban egyébként sokan amiatt is felháborodtak, hogy az adófizetők pénzéből finanszíroznák a muszlim imahely megépítését, Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő ugyanakkor lapunk megkeresésére elmondta:

a strasbourgi mecset építése történetesen az állami támogatás tiltása alóli kivételek közé esik.

A probléma háttere az állam és az egyházak szétválasztását szabályozó 1905-ös törvényig nyúlik vissza, amelynek első pontja szavatolja a szabad vallásgyakorlást, de a második pontjában leszögezi: a Francia Köztársaság hivatalosan nem ismer el, és pénzzel semmilyen szinten nem támogat egyetlen felekezetet sem.

– Kivételt jelent ugyanakkor Elzász és Moselle megye, amelyeket csupán 1918-ban csatoltak vissza Németországtól Franciaországhoz, ezért ezekre nem vonatkozik visszamenőleges hatállyal a törvény

– magyarázta a szakértő. Soós Eszter Petronella hozzáfűzte: a jogszabály természetesen eredetileg a katolicizmust célozta, de a mai, iszlamizmushoz kapcsolódó viták sem érthetők meg az alapvető előírásainak ismerete nélkül. Ez az a törvény ugyanis, ami tulajdonképpen megakadályozza, hogy a mai francia állam érdemi anyagi segítséget nyújtson a muszlim közösségeknek, amelyek sokszor nincsenek abban a társadalmi-anyagi helyzetben, hogy mecsetek, imatermek építését finanszírozzák.

– Az iszlám vallás követői számára ez a törvény rendkívüli kihívást jelent, tekintve, hogy a muszlim hívők 1905-ben még nem voltak jelen az országban,

azóta ugyanakkor megérkezett egy többmilliós, szociálisan jellemzően hátrányos helyzetben lévő közösség, az 1905-ös törvény miatt pedig egyre fajsúlyosabb témává válik a külföldről történő finanszírozás kérdése is, amitől a franciák tartanak – magyarázta a szakértő.

Az imahely nem illik bele Emmanuel Macron elképzeléseibe Fotó: AFP/Frederick Florin

A strasbourgi mecset körüli ellentmondások mindenesetre a kormánynak is rendkívül kínosak, tekintve, hogy legalábbis a 2015-ös összehangolt terrortámadások óta megkerülhetetlen téma lett a francia közbeszédben az iszlamizmus, a vallási radikalizmus és a párhuzamos társadalmak kialakulásának veszélye, az ezzel kapcsolatos társadalmi aggályokra pedig a nagypolitika is igyekszik megfelelő válaszokkal szolgálni. Macron például még tavaly októberben, nem sokkal Samuel Paty középiskolai történelemtanár lefejezése után ismertette az iszlamista radikalizmus elleni akciótervét, mostanra pedig már az iszlám szeparatizmus elleni törvényjavaslat is a szenátus előtt hever.

– Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy kampány van: a jelenlegi állás szerint júniusban regionális választás lesz, miközben informálisan már javában zajlik a 2022-es elnökválasztási kampány is

– hívta fel a figyelmet Soós Eszter Petronella.

A szakértő szerint a mérések alapján is jól megfigyelhető a francia társadalom jobbratolódása, ezért nagy a verseny a konzervatív oldalon. – Macron politikája is egyre inkább jobbra tolódik, miközben Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője minden korábbinál népszerűbb a közvélemény-kutatások szerint, népszerűsége eléri akár a 45-48 százalékot is, míg az előző elnökválasztások idején stabilan negyven százalék alatt mozgott a támogatottsága – fűzte hozzá.

Baljós figyelmeztetés. A hadsereg elhagyására kérte azokat a katonákat François Lecointre francia vezérkari főnök, akik a hét elején újabb nyílt levélben fogalmazták meg aggodalmaikat a hazában dúló társadalmi feszültségek miatt, egy héttel azután, hogy nyugalmazott tábornokok figyelmeztették a köztársasági elnököt a vallási szélsőségesség miatti polgárháborús hangulatra. A névtelenségben maradó, de aktív katonai szolgálatot teljesítő levélírók úgy fogalmaztak: Afganisztánban, Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban vannak, akik a bőrüket adták az iszlamizmus elpusztításáért, amellyel közben odahaza kompromisszumokat kötnek. A vezérkari főnök arra kérte a felhívást megfogalmazókat: vegyék le az egyenruhát annak érdekében, hogy szabadon kifejezhessék a véleményüket, tiszteletben tartva a hadsereg politikai semlegességét. Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: a hadsereg nagyon népszerű intézmény, amiben bíznak a franciák, ráadásul a felmérések szerint a társadalom jelentős többsége egyetértett az első levél tartalmával. Az Ipsos közvélemény-kutató intézet minap publikált felméréséből egyébként az derült ki: ha a jövő áprilisban esedékes elnökválasztás második fordulójában Emmanuel Macron jelenlegi elnök és legfőbb kihívója, Marine Le Pen néz majd szembe egymással, akkor a francia fegyveres erők tagjainak legalább hatvan százaléka szavazna a Nemzeti Tömörülés vezetőjére.

Marine Le Pen Fotó: AFP/Hans Lucas