Magyar nagykövetség nyílt Kirgizisztánban

Magyar nagykövetség nyílt tegnap Kirgizisztán fővárosában, Biskekben. – Jó döntés volt a kormány részéről a keleti nyitás stratégiájának meghirdetése tíz évvel ezelőtt – indokolta a külképviselet megnyitását Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kirgiz–magyar üzleti fórumon.

A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy sokan bírálták, kioktatták és lesajnálták Magyarországot, mondván, kiírja magát a nyugati szövetségesi világból. Szerinte mára azonban világossá vált, hogy ezeket a kritikákat kizárólag azért fogalmazták meg, mert nyugati bará­taink nem akartak minket konkurenciaként látni a közép-ázsiai piacon. – Ma Magyarország a világgazdasági változások nyertesei közé tartozik, de ez nem történhetett volna meg, ha tíz éve nem kezdjük meg a keleti nyitás stratégiáját – hangsúlyozta, kiemelve a térség szerepét.

Kirgizisztán nagyjából 200 ezer négyzetkilométeres, 6,3 milliós lakosságú ország, a Világbank adatai alapján gazdasági növekedése évek óta 3-5 százalék körüli, ami az egyik legmagasabb a térségben. A hegyvidékei ­miatt az „Ázsia Svájcának” is nevezett szovjet utódállammal a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2,7 milliárd forint értékű a kereskedelmi forgalmunk, amelynek túlnyomó többségét a kivitel teszi ki.

Szijjártó Péter Biskekben a kétoldalú kapcsolatok erősítése kapcsán arról is beszámolt, hogy ötvenmillió dolláros közös beruházási alap jön létre az Exim Bank és nemzetközi partnerek részvételével, valamint szep­tembertől 75 kirgiz diák kezdi meg ­tanulmányait magyar felsőoktatási intézményekben.

Áprilisban Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök is Magyarorságra látogat. Tájékoztatása szerint Magyarország segítséget ajánlott fel a természeti károk enyhítésére. Kirgizisztánban gyakoriak a földrengések, néhány napja is ötös erősségű földrengés rázta meg az országot. Egy 2008-as természeti katasztrófa pedig 75 életet követelt.

A magyar külügyminiszter méltatta Kirgizisztán erőfeszítéseit is, amelyeket a terrorizmus elleni küzdelemben, határainak védelmében, a szélsőséges személyek és ideológiák áramlásának ellenőrzésében tettek Afganisztán szomszédságában. Az országban a népesség majd kilencven százaléka muszlim, mellettük keleti ortodox keresztények élnek még nagyobb számban.