– Első alkalommal lesz magyar parancsnoka a KFOR-nak. Minek köszönhető a siker?
– Magyarország mindig is elkötelezetten támogatta a Nyugat-Balkán biztonságának megteremtését. A KFOR indulása óta tagjai vagyunk a missziónak, mostanra a műveleti területen jelen lévő erők létszámát tekintve a 27 résztvevő ország közül a harmadik legnagyobb hozzájárulóként. Hazánknak kulcsfontosságú, hogy a szomszédságunkban béke és stabilitás legyen. A parancsnoki pozíció elnyerése mutatja, hogy a NATO elismeri Magyarország tevékenységét, nemcsak Koszovóban, de más műveletekben is. A döntés egyúttal Magyarország balkáni politikájának sikere. Jól jelzi a kinevezés jelentőségét az is, hogy most első alkalommal adja egy olyan ország a parancsnokot, amely 1999 óta csatlakozott a szövetséghez. Ráadásul a KFOR-t felértékeli a tervezett afganisztáni kivonulás. Elképzelhető, hogy 2021 végére a koszovói lesz a NATO legnagyobb létszámú művelete.

Fotó: Szabó Lajos / Honvédelmi Minisztérium
– Hogyan történik a kiválasztás, kikkel állt versenyben?
– A KFOR parancsnoki pozícióját 2013 óta folyamatosan Olaszország töltötte be. Az eljárásrend szerint mindig a legnagyobb létszámmal jelenlévő ország adja a parancsnokot. Ez ugyan az Egyesült Államok, ám ők nem kívántak élni a lehetőséggel, így következtek az olaszok. Néhány évvel ezelőtt Magyarország jelezte az ambícióját, hogy egy évre átvenné a feladatot. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, kellett a fontosabb résztvevők, köztük természetesen az olaszok hozzájárulása – amit meg is kaptunk. A döntés ugyanakkor nem a semmiből jött. A Magyar Honvédség tudatosan folyamatosan növelte a szerepvállalását, amiben már az is nagy ugrást jelentett, hogy 2017 óta a magyar katonák adják a művelet harcászati tartalék zászlóalját. Ők azok, akik szélsőséges helyzetben bevethetők a rend helyreállítására.
– Önnek milyen missziós tapasztalatai vannak?
– Pályafutásom alatt több fegyveres, és nem fegyveres külszolgálatban is dolgoztam. 1996-ban kezdtem, a bosznia-hercegovinai rendezést célzó IFOR-ban, az egyik első nemzetközi műveletben, amelyben a Magyar Honvédség részt vett. Ezt követően 2004-től az Afrikai Unió dárfúri missziójában szolgáltam egy évet Szudánban. Majd 2007-ben Afganisztánban voltam az északi régió felderítő főnöke. Egyébként itt is először fordult elő, hogy a német vezetésű régióban egy magyar katona töltötte be ezt a beosztást. Ami a nem fegyveres tapasztalatokat illeti, a NATO csatlakozás időszakában volt szerencsém az Egyesült Államokban, az akkori atlanti főparancsnokságon dolgozni, emellett a NATO olaszországi gyorstelepítésű hadtestparancsnokságán is teljesítettem szolgálatot. Úgy érzem, ezek jó alapot adnak arra, hogy a KFOR-ban is el tudjam látni a feladatot.