Orbán Viktor: Felépítjük az új Közép-Európát

1989-ben kiderült: még az is lehetséges, hogy a szabadságért románok és magyarok képesek összefogni – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Temesváron. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által a romániai forradalom kitörésének 30. évfordulójára szervezett emlékhét ma ér véget a forradalom bölcsőjének számító bánsági nagyvárosban.

A magyar miniszterelnök a helyszínen emlékezett meg a harminc évvel ezelőtti eseményekről Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

– Közép-Európa népei mindig is tudták, hogy a szabadságot sosem fogják megkapni ajándékként a nagyhatalmaktól. Ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, a Varsói Szerződés tagjai lennénk és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről. De mi szabad életet akartunk, és a hő­seink vérüket is adták érte – fogalmazott Orbán Viktor a temesvári rendezvény egyik kiemelt programpontjának számító szombati gálaesten.

– Magyarország készen áll, hogy a szomszédjaival, köztük Romániával, felépítsen egy új Közép-Európát – jelentette ki Orbán Viktor. – Ha együttműködünk, ez lesz az új európai realitás – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: Magyarország ki akar törni Európa második vonalából, azon európai országok közé akar tartozni, ahol a legjobb élni, alkotni, a legkorszerűbb technológiával akar termelni, a legjobb és legtisztább természeti környezet kialakítását célozza és a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni.

A magyar miniszterelnök a helyszínen emlékezett meg a harminc évvel ezelőtti eseményekről
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

– Azt is szeretnék, hogy a magyar emberek munkája legalább olyan értékes legyen, mint azoké, akiket nem rabolt ki és nem rabolt le a kommunizmus, ezt a célkitűzést pedig könnyebb elérni a szomszédos államokkal együtt, mint egyedül – közölte Orbán Viktor. A miniszterelnök jó esélyt lát arra, hogy a jövőben románoknak és magyaroknak újra közös céljaik lehessenek.

A temesváriak és Románia polgárai harminc évvel ezelőtt megüzenték a világnak: a közép-európaiak, ha kell, az életük árán is vissza fogják venni a szabadságukat – utalt a történelmi eseményekre Orbán Viktor. A világpolitika negyven évig azt hitte, meg lehet szelídíteni, meg lehet javítani a kommunizmust, de Románia lakói megmutatták: a kommunizmus kijavítása még kompromisszumok révén sem lehetséges – hangoztatta a miniszterelnök. Mint ismeretes, 1989 decembe­rében Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Az élőláncból tüntetés lett, a katonaság a tömegbe lőtt, a megmozdulások forradalommá szélesedve elsöpörték a Ceaușescu-rezsimet.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A forradalom szikrájának is nevezett Tőkés László is a szólásszabadságot tartja a rendszerváltó események egyik leglényegesebb összetevőjének, hiszen a berlini falhoz hasonlóan a hallgatás falát is le kellett dönteni. Ezt tették anno a temesvári egyházmegye lelkészei, amikor 1988 őszén állást foglaltak Ceaușescu falurombolási terve ellen, és ezt tette Tőkés is, amikor televíziós interjúban leplezte le a rendszert. Luthertől és Kálvintól vette a példát, mondta, amikor az egyházi és állami önkény ellen szólva kijelentette: „Istennek kell inkább engedni, nem az embereknek.”

Az emlékhéten szervezett egyik szimpóziumon Békefy Lajos lelkipásztor, szociáletikus, közíró az általa írt Temesvári hitvallás című munkára utalva így fogalmazott: Tőkés 1989-ben isten eszköze volt, Isten mondatta ki a szót és állította mellé a gyülekezetet is. Ugyanakkor 1989-ben már nem volt hova hátrálni, fejtette ki Tőkés, már nem szabadott hallgatni. Szerinte a temesvári forradalmat nem lehet befejezettnek tekinteni, azt békésen és állhatatosan folytatni kell.

A rendezvénysorozat keretében nyilvánította ki elismerését és háláját Nicolae Robu, Temesvár liberális polgármestere is. Bevallotta, korábban nem hallott Tőkés Lászlóról, de „1989 decemberében senkit nem érdekelt, hogy a másiknak mi az anyanyelve vagy a vallása, mindenki egy célért harcolt: megszabadulni a diktatúrától”. Robu szerint méltóképp kell elismerni Tőkés László érdemeit a forradalomban játszott szerepéért, mert volt bátorsága szembeszállni azzal a rendszerrel, amelyet mindenki megdönthetetlennek hitt.

Bukaresti felkelők egy elfoglalt harckocsin 1989 decemberében
Fotó: Reuters

– Köszönjük, Tőkés ­László, büszkék vagyunk önre! – mondta a polgármester. Tegnap este Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár jelenlétében felavatták a Makovecz Imre tervei alapján épült Új Ezredév református központ templomépületét, olyan forradalmi emlékműként, amely nemcsak a múltat idézi, hanem a temesvári magyarság jövőjét is megalapozni hivatott.

A szabadság egy és oszthatatlan

Tőkés László és Temesvár népe – románok, magyarok, németek, szerbek és minden szabadságszerető városlakó – 1989. december 15–20. között örökre beírta magát a történelembe – jelentette ki az Országgyűlés elnöke szombaton Szentesen. Kövér László a Temesvár ’89 – A magyar segítség című kiállítás megnyitóján úgy fogalmazott, Temesvár népe Romániában is bebizonyította: a szabadság egy és oszthatatlan román és magyar számára egyaránt. Bebizonyította azt is: senkinek nem lesz több szabadsága azáltal, hogy elveszi a másét, és senki nem lehet valójában szabad, amíg a másik rab – fűzte hozzá a politikus. (MTI)