Miközben naponta már 350 új koronavírusos megbetegedést regisztrálnak Belgiumban, az aszimmetrikusan föderális ország pártjai, illetve az északi Flandria és a déli Vallónia régió ezúttal azon különbözött össze, hogy ki a felelős a tragikus járványügyi mutatókért. Az uniós intézmények zömének helyet adó, a földrajzi, nyelvi és kulturális különbségek nyomán régiókra, illetve közösségekre szabdalt állam szó szerint Európa beteg embere: minden egymillió lakosra közel kilencszáz fertőzött jut, és idáig közel tízezren vesztették életüket a koronavírus miatt. Július elejétől pedig, ahogy a kontinensen másutt, Belgium is a mutatók felfelé kúszását tapasztalja – ez vezetett odáig, hogy a héten az ország második legnagyobb városában, a flamand Antwerpenben és az azt övező tartományban is éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. A helyzet olyannyira súlyos, hogy időközben a szomszédos Hollandia is eltanácsolta a polgárait attól, hogy átszeljék a tartomány határait.
A járvány közepette sem enyhül viszont a széthúzás Flandria és Vallónia között: Sophie Wilmès miniszterelnök, a francia ajkú Reform Mozgalom politikusa a minap odaszólt az antwerpeni kormányzónak a robbanó vírusmutatók miatt. Ez akkora feszültséget okozott Vallóniában, hogy ott több megyei lap is a „Mi fizetünk Flandriáért!” szalagcímmel jelent meg, utalva arra, hogy időközben az egész országban visszavezették a szigorító intézkedéseket. Válaszul a flamand politikai elit – a nacionalista Új Flamand Szövetség és a Flamand Érdek – részéről azt bökték oda a vallonoknak: egyetlen megoldás van a problémára, mégpedig a szeparatizmus.
Belgium lehetséges konföderációvá alakítása, illetve az esetleges flamand elszakadás a tavalyi szövetségi parlamenti választásokat megelőző kampány egyik slágertémája volt – főként a hagyományosan erősebb gazdasági mutatókat produkáló, gazdagabb Flandriában. A flamandok emellett gyakran érvelnek az ország kormányozhatatlanságával: emlékezetes, hogy a 2011-es választásokat követően több mint ötszáz napon át nem tudtak szövetségi kormányt alakítani. A tavaly májusi voksolás pedig ugyanezt a patthelyzetet eredményezte: Belgiumban ezúttal sem jutottak dűlőre a brüsszeli kormány összetételében, majd idén tavasszal épp a koronavírus berobbanása miatt ruházták fel fél éves, rendkívüli mandátummal a Wilmès-kormányt.
