Uniós biztos: A bevándorlás kritikusai „túldrámázzák” a helyzetet

A migránsok és bevándorló hátterű európaiak integrációjáról szóló cselekvési tervet hirdettek meg kedden Brüsszelben. Bár a dokumentumot hivatalosan nem a közelmúlt terrorcselekményei ihlették, abban olyan célok köszönnek vissza, miszerint az európai tanárokat képessé kell tenni a multikulturális osztályokban való tanításra, illetve, hogy a bevándorló hátterűek mentális egészségének kiemelt figyelmet kell szentelni. Ylva Johansson svéd liberális EU-biztos szerint mindenesetre nem a vallás jelenti az integráció fő akadályát, míg a görög bizottsági tag, Margaritísz Szkínász úgy érvelt: a bevándorlással szemben kritikus országok „túldrámázzák” a helyzetet.

Mitilíni, 2020. szeptember 22. A tűzvészben megsemmisült Moria migránstábor volt lakói tüntetnek a görögországi Leszbosz szigeténének fővárosában, Mitilíniben 2020. szeptember 11-én. A két nappal korábban leégett Moria táborban, ahol 12 600 ember tartózkodott, rendszeresek voltak a rendbontások, miután a létesítményt koronavírus-fertőzés miatt karantén alá helyezték. A görög hatóságok szerint a tábor lakói okozták a tüzet a koronavírus terjedésétől tartva és az elrendelt karantén elleni tiltakozásul. MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz Fotó: Pétrosz Jannakurisz

Nem a közelmúlt európai terrorcselekményei indokolták, az Európai Bizottság amúgy is előállt volna a migránsok integrációját és teljes körű társadalmi befogadását célzó cselekvési tervvel, amit kedden be is mutattak Brüsszelben. A téma felelősei, Margaritísz Szkínász az európai életforma előmozdításáért, illetve Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztosok elöljáróként elmondta: az Európai Unió területén jelenleg harmincnégy millió olyan ember él, akik a kontinensen kívül születtek.

A bevándorló származásúak lakosságon belüli mérete pedig tagállamonként változó: míg Svédországban, Ausztriában és Németországban tíz százalék felett van az arányszám, többek között Magyarországon, Lengyelországon és Bulgáriában bőven ezalatt mozog.

A friss, mintegy harmincoldalas uniós dokumentum a történelmi méretű migrációs hullámot követően, még 2016-ban kiadott integrációs cselekvési terv tanulságaiból táplálkozik és a biztosok elmondása szerint összesen négy területen – az oktatás, a munkavállalás, az egészségügy, illetve a lakhatás kérdésében – próbálja előmozdítani a befogadó országok és az érkezők közötti együttműködést. Itt már – a 2016-os tervvel ellentétben – az uniós bizottság nem csak a harmadik országok polgárait veszi górcső alá, hanem a migrációs hátterű európaiak lehetséges integrációs problémáit is. – Az integráció jogokat és kötelezettségeket is jelent – magyarázta Szkínász biztos kedden Brüsszelben.

A kijelölt területeken a cselekvési tervben szó szerint olyan célok köszönnek vissza, mint:

a tanárokat fel kell ruházni megfelelő eszközökkel és képességekkel ahhoz, hogy multikulturális és többnyelvű osztályokban végezhessék a munkájukat

a nem uniós országokban nyert képesítéseket a kontinens területén is ismerjék el, lehetőleg minél gyorsabban

a bevándorló származású nők munkaerőpiaci integrációját elő kell mozdítani

a migránsok és a migrációs háttérrel rendelkező európaiak egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférése legyen biztosított, kiváltképp a mentális egészség tekintetében

Európa-szerte széles körben alkalmazzanak a szegregációt ellehetetlenítő lakhatási megoldásokat

Margaritísz Szkínász biztos az integrációs cselekvési terv bemutatásakor 2020. november 24-én
Fotó: Lukasz Kobus / EC – Audiovisual Service

Uniós biztos: nem a vallás a probléma

Noha a közelmúlt terrorcselekményeinek fényében a kihívás nyilvánvalóan adott,

Szkínász és Johansson biztosok következetesen visszautasították, hogy pusztán politikai jellegű kérdésről lenne szó.

A görög politikus szerint amennyiben a hatóságok elengedik a védtelenek kezét, a helyzetet előbb utóbb a terrorszervezetek használják majd ki. A dokumentumban az integráció biztonságpolitikai vetülete egyébként csak felületesen köszön vissza.

Mivel Szkínász és Johansson felelnek az EU közelmúltban meghirdetett migrációs stratégiájának a végrehajtásáért is, erről is szükségszerűen szót ejtettek a terv bemutatásakor.

A svéd EU-biztos szerint az integrációs problémák nem a vallásra vezethetők vissza, míg görög kollégája azzal érvelt: amennyiben az EU-országok nem akarnak több, a kanári-szigetekihez és leszboszihoz hasonló helyzetet látni, elfogadják a bizottság migrációs csomagját.

„Kevesebb dráma, több cselekvés” – indokolta véleményét Szkínász, aki szerint

amikor a tagállamok például a terrorveszéllyel érvelnek a migrációval, így a bizottsági javaslatcsomaggal szemben, leginkább a bevándorlást övező narratívát ferdítik el. „Itt az ideje, hogy ne drámázzák túl a migráció ügyét Európában” – fogalmazott.

Lapunk is írt róla korábban, hogy az Ursula von der Leyen vezette testület szeptember végén hirdette meg a migrációs jogszabályjavaslatát, amiről jelenleg az uniós tanácsban tárgyalnak a tagállamok. A kritikusok között vannak a V4-ek is, akik egy szeptemberi brüsszeli találkozón az Európai Bizottság elnökének is beszéltek aggályaikról. Akkor Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott: a bizottság továbbra is menedzselni akarja a bevándorlást, nem pedig – ahogy a magyar megközelítés is szól – megállítani.