Versenyfutás a védőoltásért

Globális versenyfutás zajlik a Covid–19 elleni vakcina kifejlesztéséért, és a kutatók nem állnak rosszul: ahhoz képest, hogy a járvány elején a szakértők minimum két-három éves kutatásról beszéltek, az első működő vakcinák már akár októberre elkészülhetnek. A tét nagy, és a kisebb államok hátrányba kerülhetnek – azok az országok, amelyek előbb juthatnak a koronavírus elleni oltóanyaghoz, nemcsak a lakosságukat védik meg a megbetegedésektől, de el tudják kerülni a járvány káros gazdasági hatásait is, több hónapos – vagy akár éves – előnyhöz jutva a többiekkel szemben. Jelenleg tíz ország van versenyben a vakcináért, a többiek abban bízhatnak, hogy elég hamar felpörög a tömeges gyártás, vagy hogy a jó partneri kapcsolataikon keresztül juthatnak a szerhez.

Általában hosszú évekig is eltart az oltóanyag tesztelése Fotó: Bing Guan Forrás: Reuters

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint jelenleg 24, Covid–19 elleni vakcina klinikai tesztje zajlik világszerte, 142 további vakcina pedig preklinikai fázisban tart. Nagyon magas számok ezek, főleg ha azt nézzük, hogy valamivel több, mint fél év telt el a koronavírus megjelenése és a kutatás elindítása óta. Viszonyítási alapként lehetne említeni a másik koronavírustörzset, a 2002 és 2004 között kirobbant SARS-járványt, amely ellen azóta sem készült vakcina, vagy az ebolavírust, amely már több mint negyven éve, 1976-ban tűnt fel először, ám az első vakcina csak tavaly készült el. Ezért is voltak szkeptikusak a szakemberek, hogy több évbe telhet, mire az idén feltűnt Covid–19 ellen lesz egy működő védőoltás. Nem így történt.

– Egyedülálló az egész folyamat, korábban még nem volt rá precedens – meséli a Magyar Nemzetnek Nagy Eszter, a Cebina GmbH vezérigazgatója. Az osztrák biotechnológiai cég jelenleg a a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjával közösen dolgozik egy saját, harmadik generációs koronavírus-oltás kifejlesztésén. – Hatalmas gazdasági és egészségi hatása van a koronavírusnak, ezért nagyon sok cég beszállt, másrészt pedig jelentős kormány- és NGO-támogatásokat is kap az ügy. Általában évekig tart a vakcinafejlesztés és -engedélyeztetés, de a jelenlegi helyzetben az engedélyeztető szervek is felgyorsítják a beadott kérelmek elbírálását – mondja lapunknak Nagy Eszter.

Felgyorsult a folyamat

Persze ez nem azt jelenti, hogy a több mint 160 kutatás mindegyikéből működő oltóanyag lesz. Többen kiesnek majd a versenyből, de azok a cégek és államok, amelyek eljutnak a végéig, sokat nyerhetnek. Mire a vakcina tömeg­gyártásba kerülhet, többlépcsős folyamaton kell átesnie: először jön a pre­klinikai fázis, amely során állatokon – leginkább egereken vagy majmokon – vizsgálják az oltóanyag hatékonyságát.

Ezután jön a klinikai tesztek első fázisa, amikor kisszámú egészséges emberen tesztelik a gyógyszert. A klinikai kísérletek második fázisában a szert több száz embernek adják be, különböző csoportok szerint. A harmadik fázis már több tízezer emberen végzett tesztet tesz szükségessé. Ha minden egyes fázis sikerrel zárul, a vakcina biztonságosnak mondható és kiváltja a szükséges immunitást, akkor indulhat az engedélyezési eljárás, majd a tömeggyártás.

Általában hosszú évekig is eltart az oltóanyag tesztelése
Fotó: Reuters

Általában minden egyes fázis egy-két évig tart, és maga az engedélyezés is elhúzódhat az adatok kielemzése miatt. A Covid–19 elleni vakcina esetében viszont a lépcsőfokok néhány hónapra csökkentek, a kutatásban élen járó cégek pedig már akár októberre ígérik az első vakcinát – vagyis nyolc-kilenc hónappal a kutatások megkezdése után.

Nagy előnyök

Az elmúlt hetekben kiéleződött a verseny: egyszerre több cég jelentette be, hogy megkezdi a kísérletek utolsó, harmadik fázisát. Diplomáciai forrásaink állítják, a nagyhatalmak presztízskérdést csinálnak az ügyből, és mindenáron az elsők között próbálnak végezni az oltóanyag kifejlesztésében. Valójában azonban sokkal többről van szó: mivel korlátozott a gyártási kapacitás, a vakcinát létrehozó ország több hónap vagy akár több év előnyre tehet szert a többiekkel szemben. Megvédi a lakosságát és elkerülheti a koronavírus romboló gazdasági hatásait. Egy kiélezett piaci környezetben nagyon sokat jelenthet ez a néhány hónap.

– Hogyha egy kormány támogat egy-egy gyógyszeripari vállalatot, akkor ezek a cégek állami szerződést kapnak – mondja a Magyar Nemzetnek Nagy Eszter. – Ebben vannak kitételek, amelyeket ezeknek a cégeknek teljesíteniük kell – például elsősorban az adott ország lakosságát kell ellátni a szükséges vakcinával. Ugyanakkor a vakcina fejlesztésével párhuzamosan a gyártási kapacitások növelésébe is nagy pénzeket fektetnek, például ezt teszi a Bill Gates alapítványa. Valószínűleg lesz egy időeltolódás, szerintem eltelik egy-két év, mire nem lesz már kapacitásprobléma a vakcinával – véli a szakember.

A diplomáciai hatás sem elhanyagolható: felértékelődik az oltóanyagot kifejlesztő államok szövetségi rendszere, a közeli partnerek előbb juthatnak hozzá, mint mások. A versenyben jelenleg Kína és az Egyesült Államok állnak a legjobban: az előbbinek nyolc, míg az utóbbinak öt vállalata és kutatólaborja is az élen jár a fejlesztésben. Négy cég lépett be a klinikai kísérletek harmadik fázisába, ebből három kínai (a vuhani és a pekingi Sinopharm, valamint a Sinovac) és egy nagy-britanniai (az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca vállalat közös vakcinája). Ezenkívül az év végéig ígér védőoltást a közös munkát folytató amerikai Pfizer és a német BioNTech, az orosz ­Gamaleja Intézet, valamint a kínai CanSino.

A sebességnek is van ára

Nagy Eszter szerint azonban hátulütői is vannak a gyors kutatási folyamatnak. – Amikor ezek a programok februárban elkezdődtek, akkor még nem lehetett annyit tudni a vírusról, sőt igazából még most sem tudunk eleget. Nem tudjuk például, hogy a szervezetünk immunválasza milyen hosszú védettséget fog eredményezni. A másik dolog, hogy a vakcina fejlesztésénél szinte mindenki egyetlenegy fehérjére fókuszál, ez az úgynevezett tüske, „S” fehérje. Mindenki ezt teszi be abba a vakcinaplatformba, amellyel évek óta dolgoznak. Ezzel az lehet a probléma, hogy még a ­2002-es SARS-járvány kapcsán embereken, a Covid–19-járvány esetében pedig állatmodelleken mutatták ki, hogy bizonyos vakcináltak rossz antitesttermeléssel reagálnak, ami még fel is erősítheti a betegséget. A másik hátulütője, hogy eddig az állatokon végzett tesztek szerint a vakcina a felső légutakban nem tudta kivédeni a vírust – vagyis a nyájimmunitás megteremtéséhez nem lesz alkalmas. A vakcina abban lesz hatékony, hogy megakadályozza a súlyos szövődményeket, például a tüdőgyulladást – összegez.