Versenyfutás a védőoltásért

Globális versenyfutás zajlik a Covid–19 elleni vakcina kifejlesztéséért, és a kutatók nem állnak rosszul: ahhoz képest, hogy a járvány elején a szakértők minimum két-három éves kutatásról beszéltek, az első működő vakcinák már akár októberre elkészülhetnek. A tét nagy, és a kisebb államok hátrányba kerülhetnek – azok az országok, amelyek előbb juthatnak a koronavírus elleni oltóanyaghoz, nemcsak a lakosságukat védik meg a megbetegedésektől, de el tudják kerülni a járvány káros gazdasági hatásait is, több hónapos – vagy akár éves – előnyhöz jutva a többiekkel szemben. Jelenleg tíz ország van versenyben a vakcináért, a többiek abban bízhatnak, hogy elég hamar felpörög a tömeges gyártás, vagy hogy a jó partneri kapcsolataikon keresztül juthatnak a szerhez.

Általában hosszú évekig is eltart az oltóanyag tesztelése Fotó: Bing Guan Forrás: Reuters

Általában hosszú évekig is eltart az oltóanyag tesztelése
Fotó: Reuters

Általában minden egyes fázis egy-két évig tart, és maga az engedélyezés is elhúzódhat az adatok kielemzése miatt. A Covid–19 elleni vakcina esetében viszont a lépcsőfokok néhány hónapra csökkentek, a kutatásban élen járó cégek pedig már akár októberre ígérik az első vakcinát – vagyis nyolc-kilenc hónappal a kutatások megkezdése után.

Nagy előnyök

Az elmúlt hetekben kiéleződött a verseny: egyszerre több cég jelentette be, hogy megkezdi a kísérletek utolsó, harmadik fázisát. Diplomáciai forrásaink állítják, a nagyhatalmak presztízskérdést csinálnak az ügyből, és mindenáron az elsők között próbálnak végezni az oltóanyag kifejlesztésében. Valójában azonban sokkal többről van szó: mivel korlátozott a gyártási kapacitás, a vakcinát létrehozó ország több hónap vagy akár több év előnyre tehet szert a többiekkel szemben. Megvédi a lakosságát és elkerülheti a koronavírus romboló gazdasági hatásait. Egy kiélezett piaci környezetben nagyon sokat jelenthet ez a néhány hónap.

– Hogyha egy kormány támogat egy-egy gyógyszeripari vállalatot, akkor ezek a cégek állami szerződést kapnak – mondja a Magyar Nemzetnek Nagy Eszter. – Ebben vannak kitételek, amelyeket ezeknek a cégeknek teljesíteniük kell – például elsősorban az adott ország lakosságát kell ellátni a szükséges vakcinával. Ugyanakkor a vakcina fejlesztésével párhuzamosan a gyártási kapacitások növelésébe is nagy pénzeket fektetnek, például ezt teszi a Bill Gates alapítványa. Valószínűleg lesz egy időeltolódás, szerintem eltelik egy-két év, mire nem lesz már kapacitásprobléma a vakcinával – véli a szakember.

A diplomáciai hatás sem elhanyagolható: felértékelődik az oltóanyagot kifejlesztő államok szövetségi rendszere, a közeli partnerek előbb juthatnak hozzá, mint mások. A versenyben jelenleg Kína és az Egyesült Államok állnak a legjobban: az előbbinek nyolc, míg az utóbbinak öt vállalata és kutatólaborja is az élen jár a fejlesztésben. Négy cég lépett be a klinikai kísérletek harmadik fázisába, ebből három kínai (a vuhani és a pekingi Sinopharm, valamint a Sinovac) és egy nagy-britanniai (az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca vállalat közös vakcinája). Ezenkívül az év végéig ígér védőoltást a közös munkát folytató amerikai Pfizer és a német BioNTech, az orosz ­Gamaleja Intézet, valamint a kínai CanSino.

A sebességnek is van ára

Nagy Eszter szerint azonban hátulütői is vannak a gyors kutatási folyamatnak. – Amikor ezek a programok februárban elkezdődtek, akkor még nem lehetett annyit tudni a vírusról, sőt igazából még most sem tudunk eleget. Nem tudjuk például, hogy a szervezetünk immunválasza milyen hosszú védettséget fog eredményezni. A másik dolog, hogy a vakcina fejlesztésénél szinte mindenki egyetlenegy fehérjére fókuszál, ez az úgynevezett tüske, „S” fehérje. Mindenki ezt teszi be abba a vakcinaplatformba, amellyel évek óta dolgoznak. Ezzel az lehet a probléma, hogy még a ­2002-es SARS-járvány kapcsán embereken, a Covid–19-járvány esetében pedig állatmodelleken mutatták ki, hogy bizonyos vakcináltak rossz antitesttermeléssel reagálnak, ami még fel is erősítheti a betegséget. A másik hátulütője, hogy eddig az állatokon végzett tesztek szerint a vakcina a felső légutakban nem tudta kivédeni a vírust – vagyis a nyájimmunitás megteremtéséhez nem lesz alkalmas. A vakcina abban lesz hatékony, hogy megakadályozza a súlyos szövődményeket, például a tüdőgyulladást – összegez.