Nagy hatású kísérletek

A kiállítás három tematikus csoportba rendezi a képeket: az első rész Moholy-Nagy László és akkori felesége, Lucia Schultz fotogramkísérleteit mutatja be.

Ezek a perspektívák új utakat teremtettek Fotó: Teknős Miklós

Idén száz éve nyitotta meg kapuit a XX. század egyik legjelentősebb művészeti intézménye, a weimari Bauhaus. Az iskola egyik kiemelkedő tanára volt a világhírű fényképész, festő, formatervező Moholy-Nagy László.

Nem véletlen, hogy a Mai Manó Ház a Bauhaus születésének 100. évfordulóját egy különleges Moholy-Nagy László-kiállítással ünnepli: a Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött gyűjtemény most először tekinthető meg Budapesten.

A tárlaton nagyrészt Moholy-Nagy európai korszakából, az 1922 és 1937 közötti időszakból származó képek szerepelnek. Moholy-Nagy László munkássága megújította a modern képzőművészetet, és megkerülhetetlen hatást gyakorolt a fotográfiára, ám ő ennek ellenére mégsem tartotta magát fotóművésznek, és valószínű, sohasem laborált, hívott elő és fixált képeket sötétkamrában.

Ezek a perspektívák új utakat teremtettek
Fotó: Teknős Miklós

A kiállítás három tematikus csoportba rendezi a képeket: az első rész Moholy-Nagy László és akkori felesége, Lucia Schultz fotogramkísérleteit mutatja be.

A fotogram fényképezőgép nélkül készített fotó: a fényérzékeny anyagra vagy elé helyezett tárgy megvilágítás után ott maradt árnyékát, nyomát rögzíti. Moholy-Nagy kísérleteinek különlegessége, hogy nem az ábrázolt tárgyakat helyezte a középpontba, hanem elsősorban a fény szerepét kutatta, az egyes tárgyakat csak arra használta, hogy az általuk torzított, alakított fény felismerhető legyen a képeken.

A kiállítás második része a Moholy-Nagy saját felfedezésének tartott fotóplasztikákat mutatja be. Ezek tulajdonképpen kollázstechnikával létrehozott, gyakran az alkotó által színezett képek, amelyeket aztán Lucia Schultz lefényképezett, rendezett.

A képekről számtalan asszociáció jut a szemlélő eszébe, a gyakran Lucia által adott címeknek köszönhetően pedig számos értelmezési lehetőség merül fel. Ennek a résznek az egyik legizgalmasabb darabja a Léda és a hattyú című kép, amely arra a mitológiai történetre utal, amikor Zeusz hattyú alakjában csábította el Léda királynét.

A képen középen szerteágazó vonalakon két férfi mászik fölfelé, felettük egy ugró nő, alul pedig egy hattyú található. De nagyon figyelemreméltó a Hogyan maradjak szép és fiatal? című kép is, amelyen egy vastag, szabályos kör formában egy gyermekalak áll, kívül pedig egy ugró vagy inkább zuhanó figura van, olyan pózban, mintha a kör tetejéről esett volna le, vagy pont ellenkezőleg, oda próbálna felugrani.

A kiállítás harmadik, Fény-árnyék, élesség-életlenség, perspektivikus kísérletek című része a világhírű művész fényképezőgéppel készített alkotásait mutatja be.

A képeken is pontosan látszik, hogy Moholy-Nagyot nem korlátozták a korabeli fotóművészeti elvárások, ezért autonóm módon alkotott, bátran kísérletezett a különböző kompozíciókkal, perspektívákkal. Merész szögekből, gyakran alul-, illetve felülnézetből készített fotói átértelmezték a képen látható valóságot, így ugyancsak széles asszociációs teret nyitottak meg.

A rendkívül erőteljes tárlat alaposan körüljárja és kiválóan szemlélteti, milyen nagy jelentőséget tölt be Moholy-Nagy László a XX. század, illetve napjaink művészetében. A kiállítás május 12-ig tekinthető meg a Mai Manó Házban.