A két legutóbbi, a napokban feltárt emberi maradvány arra utal, hogy a két halottat egy-egy, már nem használt gabonatároló verembe temették el. Mindkettő mellé edényeket is tettek, egy nagyobb tálat benne egy kisebb bögrével, valamint több kisebb kerámia edényt szépen elrendezve. Az egyik holttest fölött két kutya tetemét is megtalálták. A sírok a település korai időszakára tehetők, nagyjából Kr. e. 2000 és 1700 közé.
A régész beszámolt arról is, hogy a későbbi időszakokból származó emlékek is előkerültek. Kovacsóczy Bernadett egy földbe mélyített szarmata házról elmondta: a jelentőségét az adja, hogy a közelben nem volt ismeretük szarmata lelőhelyről, az avar kori ház pedig annak bizonyítéka, hogy a közeli Kunbábonyban feltárt kagáni sír mellett a környéken további, eddig ismeretlen helyszíneken is számolni kell az avarok jelenlétével. Az Árpád-kori házakban jól megfigyelhető a kemence, az építmény cölöpszerkezete alapján pedig a tető formája is rekonstruálható. A leletek közül érdemes kiemelni egy korabeli cserépbográcsot is, ami ugyan törött, de csaknem minden darabja előkerült, így teljesen restaurálható – mondta a szakember.
A hátralevő több száz négyzetméternyi terület feltárását követően a régészeti leletek a Kecskeméti Katona József Múzeumba kerülnek, ahol megkezdődik a restaurálásuk.
A Vatya kultúra Kr. e. 2000 és 1500 között a Duna mentén, valamint a Duna-Tisza közén élő pásztorkodó és földművelő népességnek az elnevezése. A kultúrára jellemzőek az erődített földvárak és a hosszan használt úgynevezett településdombok. Egy hosszan használt módosabb település lehetett a kunszentmiklósi is, amely a korszakban központi funkciót tölthetett be.
Az előkerült objektumok széleskörű közép-európai kapcsolatokkal rendelkező népességről, fejlett földművelésről és állattenyésztésről tanúskodnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!