Nekem némileg céltalannak tűnik lemezt kiadni, lévén megszűnt a lemezpiac. Kedves Péter sietett megjegyezni: a Belau mindig is az önkifejezésről, nem pedig a kasszasikerről szólt.
– Ami bennünk van, azt zenében, gondolatiságban igyekszünk átadni – fogalmazott, s hozzáfűzte: rétegzenét játszanak, amire külföldön nagyobb az érdeklődés, mint itthon, ennek megfelelően a csapat az elmúlt években többet lépett fel a határainkon túl. Ráadásul a külhoni kritika komolyabban foglalkozott a zenekar legutóbbi számaival, illetve neves rádióadók játszották a szerzeményeiket.
– Nincs magyar nyelvű dalunk, bár sokan javasolják, ezután sem tervezünk ilyet. Sokkal könnyebb érvényesülni magyar szövegű szerzeményekkel, mi mégis a nehezebb utat választottuk. Komoly célunk, hogy vigyük valamire külföldön, és igyekszünk ehhez tartani magunkat – mondta a zenész, aki a koronavírus kapcsán megjegyezte: biztos sokkal nehezebb lesz a határokon kívül fellépni.
Szerencséjükre nem főállású muzsikusok, így a kényszerpihenő alatt sem jutnak koldusbotra. A másik alapító, Buzás Krisztián jogász, Kedves Péter pedig PR-ral foglalkozik, valamint más zenekarokat menedzsel, tehát a zeneiparban dolgozik.

Fotó: Farkas Christián
A Belau nemzetközi karrierépítését a Hangfoglaló program zenei exportirodája, a Hots (Hungarian Oncoming Tunes) támogatja. Ennek köszönhetően az együttes többek között olyan zenei eseményeken jelenhetett meg, mint a barcelonai Primavera fesztivál.
Az elektronikus hangzások mellett rendre megjelennek dalaikban természetes hangszerek, sőt Kedves Péter elárulta: a komponálás élő hangszereken zajlik.
– Gitáron, zongorán születnek a számok, azonban az elektronika nagyobb mozgásteret biztosít.
Itthon nemigen akad hasonló stílusban játszó együttes. Így, amikor felmerül a kérdés, kikkel lépjenek fel Magyarországon, rendre az a megoldás adódik, hogy külföldi csapattal.
– A korábbi magyar zenekarok közül, azt szokták mondani, talán a Yonderboi-jal fedezhetők fel párhuzamok – mondta Kedves Péter.
Második lemezük, az előzőhöz hasonlóan, tematikus. Míg azt a mediterrán hangulat fogta egybe, a mostanit a karibi térségre jellemző hangszerek, hangszerelés, törzsi dobtémák jellemzik.